Magyar–román „légi csata”: a Wizz Air ismét nekiment a Taromnak nyújtott állami támogatásoknak

A magyar cég többek között azzal érvelt, hogy a Tarom egy nagyobb csoport része, ezért nem lett volna jogosult támogatásra, hogy a szerkezetátalakítási terv nem reális és életképes, hogy az állami beavatkozás szükségessége és arányossága nem bizonyított, valamint hogy a bizottság határozata nem kellően indokolt.

Nyolc kifogást emelt a Wizz Air

A társaságok nyolc okot hoztak fel, miért kellene a bíróságnak megsemmisítenie az Európai Bizottság határozatát:

• Az első ok azon a tényen alapul, hogy a támogatás nem tartozik a nehézségekkel küzdő nem pénzügyi vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: „megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás”) hatálya alá. mivel a bizottság nyilvánvalóan téves értékelést végzett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Tarom nem tartozik egy nagyobb cégcsoportba;
• A második kifogás azon a tényen alapul, hogy a támogatás nem tartozik a mentési és szerkezetátalakítási iránymutatások hatálya alá, mert a bizottság nem ellenőrizte, hogy a Tarom kimerítette-e az összes piaci lehetőséget;
• A harmadik kifogás azon a tényen alapul, hogy a határozat nem állapítja meg, hogy az átszervezési terv reális, koherens és átfogó-e, és hogy képes-e ésszerű időn belül és további állami támogatás nélkül helyreállítani a Tarom hosszú távú életképességét.
• A negyedik kifogás azon a tényen alapul, hogy a határozat nem állapítja meg az állami beavatkozás szükségességét és azt, hogy az ilyen beavatkozás ösztönző hatással bír.
• Az ötödik kifogás azon a tényen alapul, hogy a határozat nem állapítja meg a támogatás megfelelőségét.
• A hatodik kifogás azon a tényen alapul, hogy a határozat nem bizonyítja a támogatás arányosságát;
• A hetedik kifogás azon a tényen alapul, hogy a határozat nem megfelelő mértékű vizsgálaton alapul, és figyelmen kívül hagyja a támogatás negatív hatásait;
  A nyolcadik kifogás az Európai Bizottság indokolási kötelezettségének megsértésén alapul.

Eltörölt adósságok

Az Európai Bizottság Tavaly április 29-én hagyta jóvá a 95,3 millió euró állami támogatásról szóló döntést a Tarom számára.

Az átszervezési intézkedések között szerepel egy közel 50 millió eurós adósság eltörlése, amely megegyezik a bizottság által 2020 februárjában jóváhagyott mentőcsomaggal, kamatokkal együtt, valamint egy körülbelül 46 millió eurós tőkeinjekció.

Kevesebb járat indult, és a repülőgépek több időt töltöttek a földön, mint a levegőben.

A legtöbb légitársaságnak állami támogatásra volt szüksége a túléléshez.

A spektrum másik végén az európai magáncégek állnak, mint például a Ryanair és a Wizz Air, amelyek megtámadták az állami tulajdonú cégek pénzügyi támogatásait.

Eddig a Wizz Air mindegyik, a két román cégnek, a Taromnak és a Blue Airnek nyújtott támogatás ellen indított bírósági eljárását elutasították.

Tavaly az Európai Bizottság elrendelte a Blue Air által kapott, csaknem 34 millió euró összegű támogatás visszafizetését.

A bizottság döntése egy 2023 áprilisában végzett átfogó vizsgálat után született, amely kimutatta, hogy „a Blue Air szerkezetátalakítási terve nem volt megvalósítható, koherens és átfogó ahhoz, hogy helyreállítsa a légitársaság hosszú távú életképességét”.

A bizottság vizsgálata azt követően indult, hogy a Blue Air 2022 szeptemberében minden járatát leállította, majd 2023 márciusában fizetésképtelenné vált.

A cég 2024-es pénzügyi eredményeit ugyanakkor még nem tették közzé, bár az akkori közlekedési miniszter, Sorin Grindeanu azt állította, hogy a légitársaság tavaly nyereséggel zárta az évet.

2024-ben az Európai Unió Bírósága elutasította a Wizz Air keresetét, amely a Taromnak nyújtott, csaknem kétmillió eurós támogatásra vonatkozott.

A bíróság akkor úgy döntött, hogy a támogatás összeegyeztethető a belső piaccal.