Magyar mintára a román államot is bevonnák a turizmus fellendítésébe

A sepsiszentgyörgyi turisztikai szakember azt követően faggattunk, hogy a hétvégén a Kovászna megyei önkormányzat küldöttségével részt vett a 125 éves Magyar Balneológiai Egyesület jubileumi nagygyűlésén, ahol többek között sor került az Irány a fürdők! (Off to spas) projekt zárókonferenciájára.

A több mint egyéves projektben a veszprémi Pannon Egyetem, a belga AGE Platform, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft., a svéd Travel Specialist Group, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint a Kovászna és a Zala megyei önkormányzat vettek részt. A program keretében az egészségturisztikai fejlesztést megalapozó kutatást végeztek, ugyanakkor Hévíz és Kovászna példáján keresztül balneológiai turisztikai termékhálózatot hoztak létre, egészségtámogatási programokat kínálva az idősebbeknek.

Kiaknázni a lehetőségeket

Herman Rosner idegenforgalmi vállalkozó lapunknak úgy vélekedett, hogy ezek úttörő projektek a hazai turisztikai potenciál kiaknázására és népszerűsítésére. „Hatalmas természeti lehetőségeink vannak, a mofetták, a borvizek, a tiszta levegő. Magyarországon két mofetta van, és hatalmas idegenforgalom épül ezekre, nálunk pedig csak Kovásznán van tizennégy” – részletezte a szakember, aki szerint egyelőre még nem ismertek a romániai gyógyturisztikai célpontok az európai piacon, ezért jelentenek előrelépést a népszerűsítő projektek.

Hozzátette, a távolság, az infrastruktúra hiánya még mindig nagy akadályt jelent, ezért nem lehet arra számítani, hogy már holnap özönleni fognak a svéd nyugdíjasok Kovásznára, de évek alatt beérik a kapcsolatépítés. A vállalkozó felidézte, hogy a kilencvenes években alakított ki partnerséget egy német utazási irodával, ami azonban csak 2002 után kezdett turistákat küldeni, amikor Kovásznán megépült az első négycsillagos szálloda. Rosner másrészt úgy véli, hogy amíg kiépül a megfelelő infrastruktúra, s az idegenforgalmi vállalkozók jól fizetett és magasan képzett szakembereket tudnak foglalkoztatni, addig a belföldi vendégekre kell alapozni.

Állami segítséget is várnak

„Magyarországon az idegenforgalom 30-35 százalékát az állami támogatással, kedvezménnyel megvalósuló üdülések, gyógykezelések teszik ki, Romániában is szükség van az állami segítségre” – szögezte le ugyanakkor a szakember, aki szerint ez például üdülési csekkek biztosításával valósítható meg. Elképzelése szerint a közszférában kellene biztosítani ezek az utalványokat, hiszen az üdülés során „feltöltik az elemeket, ezzel nő a termelékenység és a születések száma”.

Rosner ugyanakkor jó ötletnek tartja, hogy az idősebb korosztályt is próbálják megszólítani, hiszen mint mondta, a turizmus kiváló eszköz „az aktív és egészséges öregedés” eléréséhez. Azonban véleménye szerint az idősekre mint potenciális munkavállalókra is számítani kell, nagy szerepük lehet a családban, a fiatalabb nemzedék tehermentesítésében is, akik így jobban tudnak teljesíteni a munkahelyükön. „A turizmus pozitív hatásai széles körben és hosszú távon is mérhetők, Hévízen például egyértelműen kimutatható volt a gazdaságserkentő hatása minden területen” – összegzett Herman Rosner.