Magától megvalósult a gázár-liberalizáció?

Szakértők szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Romániában automatikusan megvalósult a gázár-liberalizáció – jóval a Nemzetközi Valutalappal (IMF) kötött megállapodásban, illetve a 2015/488-as számú kormányhatározatban szereplő 2021-es határidő előtt.

Az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportál ennek nyomán arról számolt be, hogy a liberalizációs naptárra vonatkozó törvény szerint tulajdonképpen minden feltétel teljesült ahhoz, hogy ez év július elsejétől a lakosság számára is megteremtődjön a szabadpiac. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók már közvetlenül a szolgáltatóval tárgyalnak a földgáz áráról, amelynek szabályozásába az ANRE-nek semmilyen beleszólása nem lesz.

Nyáron még olcsóbb lehet a gáz

A hírportál összeállítása szerint jelenleg az energiaügyi hatóság előírásai alapján a romániai szolgáltatók megawattóránként 60 lejért értékesíthetik a földgázt. Eközben a közép-kelet-európai piacok számára referenciaértéket mutató osztrák gáztőzsdén szinte azonos, megawattóránkénti 13,8 eurós, azaz 62 lejes áron értékesítik az energiaforrást, az áprilisi előrejelzés pedig ennél is kisebb, 13 eurós, vagyis 59 lejes értéket mutat.

2016 júniusában azonban minden bizonnyal ennél is olcsóbban kínálják majd a földgázt, amelynek ára összefügg a kőolaj nemzetközi értékével, pontosabban körülbelül féléves késéssel követi a kőolajár tendenciáját. Mivel a nyersanyag hordónkénti ára a tavalyi év végén, ez év elején 30 dollár alá csökkent a nemzetközi piacokon, 2016 közepén várhatóan jelentősen vissza fog esni a földgáz értéke is.

Az Economica.net arra is rámutatott: az ország két legnagyobb szolgáltatója – a belga–francia GDF Suez és a német E.On – egy ideje a nem háztartási fogyasztóknak, vagyis a cégeknek, illetve a gyáraknak is megawattóránkénti 120 lejes áron adja el a gázt. Mivel a végső ár 46–50 százalékát az állam által kirótt különféle adók és illetékek teszik ki, ebből következik, hogy az ipari fogyasztók számára is 60 lejbe kerül az energiaforrás.

A hazai piac liberalizációjára vonatkozó – az IMF-fel kötött megállapodás nyomán született – határozat szerint a belső termelésből származó, a lakosságnak szállított földgáz eladási árát 2018 márciusáig fogják felülvizsgálni. Ehhez figyelembe veszik a romániai piaci feltételeket, az energiaforrás árát a nemzetközi és európai piacokon, valamint az árfolyamot.

Az elemzés nyomán újabb kormányhatározattal szögezik le a háztartási fogyasztóknak megadott díjszabásokat, de amennyiben megállapítják, hogy a nemzetközi és hazai értékek azonosak, a lakosság már szabadpiaci áron, a kereslet és kínálat alapján vásárolhatja meg az energiaforrást, azaz megvalósul az árliberalizáció. Az előírások szerint így, mivel az értékek már azonos szintre értek, a folyamat gyakorlatilag lezárult.

Az ANRE szerint sem kell megvárni a határidőt

Ezt maga Niculae Havrileţ, az Országos Energiaügyi Hatóság elnöke is elismerte, aki az Economica.net-nek úgy nyilatkozott: valóban minden feltétel teljesült ahhoz, hogy a liberalizáció már 2016. július elsejétől megvalósuljon a lakosság számára is. „Egyelőre több szempontból is megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a határidő előtt létrejöjjön a szabadpiac. Meglátásunk szerint a korai árliberalizáció minden piaci szereplő számára pozitív következményekkel járna, hiszen az ágazat hatékonyabb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb lenne” – fogalmazott Havrileţ.

Rámutatott: az eljárást hivatalosan kormányhatározattal kell elrendelni, ezt követően pedig biztonsági intézkedésként gáztartalékot kell létrehozni arra az esetre, ha például egy különösen hideg idényben jelentősen növekszik a kereslet. A jelenleg érvényben levő liberalizációs naptár szerint amúgy idén július elsejétől 10 százalékkal, 66 lejre kell emelni a gáz megawattóránkénti árát, amely 2017-ben 72 lejre, 2018-ban pedig 78 lejre növekedne.

Romániában egyébként két nagyvállalat, az osztrák OMV tulajdonában lévő Petrom és a többségében állami tulajdonú Romgaz termeli a földgázt: évente körülbelül 11 milliárd köbméter energiaforrást állítanak elő. Az ország emellett kisebb mennyiséget, évi körülbelül egymilliárd köbmétert importál Oroszországból, a külföldi gázra azonban rendszerint csak télen van szükség.

A Digi24 hírtelevízió eközben arról számolt be, hogy az orosz Gazprom vállalattól származó energiaforrás egy ideje olcsóbb, mint a Romániában kitermelt gáz, holott nemrég az importált termék még kétszer drágább volt a hazainál. Az energetikai minisztérium adatai szerint tavaly télen az orosz gáz köbméterenként 530 dollárba került, most azonban mindössze 250 dollárért árulják, míg a belföldön termelt áru köbméterenként 280 dollárba kerül. Mindez a belföldi energiaforrás tárolása után felszámolt illetéknek tudható be. Románia nyáron több gázt termel, mint amennyit a háztartási és ipari fogyasztók elhasználnak – ez többek között az energiaipar visszaesésének következmény, így évtizeddel ezelőtt ugyanis a gyáraknak a mostaninál jóval nagyobb mennyiségre volt szükségük.

Tíz évvel ezelőtt még az éves országos fogyasztás 30 százalékát az importált gáz tette ki, egy ideje azonban Románia már belső termelésből is ki tudja szolgálni szinte a teljes keresletet. A nyáron termelt többletmennyiséget elraktározzák, csakhogy az ennek nyomán felszámolt illeték ezer köbméterenként 45 dollár, emiatt a végső fogyasztó számára a tartalékból biztosított energiaforrás 15 százalékkal drágább.

Ezzel szemben az Oroszországból származó áru azonnal a hőerőművekbe megy, vagyis a végső érték nem tartalmazza a pluszilletéket. Niculae Havrileţ már tavaly októberben jelezte: csak idő kérdése, hogy az import mikor lesz olcsóbb a belföldön termelt gáznál. „Minden évben több százmillió köbméter földgáz marad raktáron, így egy–két év után jelentős illeték halmozódik fel” – magyarázta az ANRE elnöke. Románia jelenleg körülbelül 1,4 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, a raktározási pluszköltség pedig évente mintegy 3 százalékkal emelkedik.

Hitelt vesz fel a Transgaz vezetéképítésre

A Transgaz állami gázszolgáltató ezzel egyidőben arról számolt be, hogy az európai uniós támogatás mellett saját nyereségéből és hitelből fedezi a Bulgáriát – Románián és Magyarországon keresztül – Ausztriával összekötő BRUA-gázvezeték mintegy 500 kilométernyi romániai szakaszának kiépítését. Az MTI a Mediafax hírügynökségre hivatkozva közölte: az országos gázhálózat korszerűsítésével megvalósítandó terv 450 millió eurós költséggel számol, ebből 179,3 millió eurót, vagyis 40 százalékot tesz ki az uniós támogatás, amelyet múlt héten hagyott jóvá az európai energiaügyi szaktestület (CEF-Energy).

A többi 270 millió eurót a Transgaz saját forrásból fedezi. A vállalat ugyanakkor több bankkal is tárgyalásokat kezdett a legelőnyösebb hitelszerződés megkötése érdekében. A szolgáltató minél hosszabb, legalább 10–12 éves futamidővel szeretne hitelt felvenni a délkeleti országhatárt a nyugatival összekötő gázvezeték kiépítésére. A BRUA-gázvezeték építése Románia „hozzájárulása” az Európai Unió energetikai biztonságának növeléséhez, Közép-Európa gázellátási forrásainak változatosabbá tételéhez – írta múlt héten az uniós támogatás jóváhagyásáról kiadott közleményében a bukaresti energiaügyi minisztérium.

A magyar diplomácia több ízben sürgette Romániát és Horvátországot, hogy gázhálózatukat kapcsolják össze a magyar hálózattal. A Magyarország és Románia között megépült interkonnektor egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy Románia kapjon földgázt Magyarországtól.