Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben.
2016. december 13., 17:022016. december 13., 17:02
2016. december 13., 20:022016. december 13., 20:02
Nincs változás abban sem, hogy 2012, 2013 és 2014 után tavaly is Bulgária volt az unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből, amelyet az MTI idézett. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került, Románia pedig továbbra is a sereghajtók között kap helyet.
Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 105 százalék volt tavaly. A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 177 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.
Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (124 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (108 százalék) és Franciaország (106 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP. (Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 10 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (90 százalék), majd sorrendben Málta (88 százalék), Csehország (87 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (75 százalék) Litvánia (75 százalék).
A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország következik egyaránt 68 százalékkal. A sereghajtók között Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxemburg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (119 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Franciaország (112 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (111 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 13 ország szerepel: Olaszország (99 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Litvánia (83 százalék), Portugália (82 százalék), Málta (80 százalék), Csehország (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék) és Észtország (71 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 66 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia 59 százalékkal, Horvátország 58 százalékkal, végül pedig Bulgária 53 százalékkal.
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az előző három év során nagyjából stabil volt az országok többségében. Mindazonáltal 2013-hoz képest egyértelmű javulás mutatkozott Romániában (5 százalékpont), Bulgáriában (4 százalékpont), Litvániában (4 százalékpont) és Észtországban (3 százalékpont), érzékelhető csökkenést mértek Luxemburgban (8 százalékpont), Hollandiában (4 százalékpont), Ausztriában (4 százalékpont) és Görögországban (3 százalékpont).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!