
2010. december 07., 09:212010. december 07., 09:21
A miniszter szerint a hitelminősítő több dolgot nem vett figyelembe. A Moody’s Investor Service hitelminősítő intézet hétfőn egyszerre két fokozattal minősítette vissza a magyar államkötvények besorolását az ország költségvetési helyzetének hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos „növekvő aggodalmakra” hivatkozva.
A besorolások kilátása továbbra is negatív. Dietmar Hornung, a Moody’s illetékes alelnöke elmondta: jóllehet a Moody’s „figyelemmel kíséri” a helyzetet, a magyar besorolásra érvényes negatív kilátás a következő 12–18 hónapra szól, és nem jelenti azt, hogy „azonnali” további leminősítés lenne várható. A Moody’s szerint a leminősítés indokai között szerepel az is, hogy Magyarország külső pénzügyi sérülékenysége nagyobb, mint a vele azonos besorolási kategóriában lévő országoké. A nemzetközi hitelminősítő bejelentése szerint a devizában és forintban fennálló magyar államadósság osztályzata az eddigi „Baa1”-ről két fokozattal, „Baa3”-ra változik. A devizaadósi felső besorolási határ – ami az országban tevékenykedő kereskedelmi adósokra vonatkozik – szintén két fokozattal „Aa2”-ről „A1”-re, a deviza-bankbetéti besorolási plafon pedig ugyancsak két osztattal „Baa1”-ről „Baa3”-ra romlik.
A forintban kiadott kötvényadósság és a forintbetétek felső besorolási határát a Moody’s három fokozattal, „Aaa”-ról „Aa3”-ra süllyesztette. A cég a Magyar Nemzeti Bankra külön megállapított devizaadósi osztályzatot a szuverén adóssággal együtt „Baa1”-ről „Baa3”-ra rontotta. Indoklásában a Moody’s azt írta, hogy a leminősítés elsődleges oka a magyar kormány pénzügyi erejének „fokozatos, de jelentős” eróziója, mivel a hitelminősítő szerint a kormányzati stratégia jórészt átmeneti intézkedéseken, semmin fenntartható költségvetési konszolidációs politikán alapszik. Dietmar Hornung, a Moody’s illetékes alelnöke elemzésében úgy vélekedett, hogy ennek következtében az ország strukturális költségvetési hiánya romlani fog.
Hornung a nyugdíjbefizetések rendszerének változtatásáról azt írta, még ha ennek révén teljesíthetővé válnak is a rövid távú költségvetési célok, a magánmegtakarítási rendszer gyengítésének hosszú távú kihatásai negatívak lesznek a közfinanszírozásra nézve, mivel a jövőbeni nyugdíj-kötelezettségek felelősségét a kormány veszi magára.
Matolcsy György azonban rámutatott: a jelenlegi értékelés nem vette még figyelembe azt, hogy Magyarország 2010-ben az Unió ötödik legalacsonyabb államháztartási deficitjével rendelkezik, és a jövő évi 3 százalék alatti hiány szintén az Unió ötödik legalacsonyabb hiánya lesz. A hitelminősítő értékelése a miniszter szerint azt sem vette figyelembe, hogy jövőre – Svédország mellett – Magyarország lesz az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol csökken az államadósság mértéke. A következő értékeléskor Matolcsy György szerint azt is érdemes lesz majd figyelembe venni, hogy Magyarországon a folyó fizetési mérleg rendszeresen többletet mutat, ami szintén jó hír. „Szükségesnek látjuk, hogy jövő tavasszal egy strukturális reformcsomagot jelentsünk be, a Moody’s következő értékelésekor reményeink szerint már ezt is figyelembe veszi majd” – mondta a miniszter.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő – Standard & Poor’s, Moody’s, Fitch Ratings – egyaránt a közepes befektetői sávban tartja nyilván, ám a Moody’s leminősítése nyomán közülük immár kettő a befektetésre ajánlott sáv alsó szélére sorolja a magyar adósságot. A Moody’s új adósosztályzata megfelel az S&P „BBB mínusz” osztályzatának; a Fitch ennél egy fokozattal magasabb, „BBB” besorolással listázza a magyar államadósságot. Ha a Moody’s vagy a Standard & Poor’s tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország ezeknél a cégeknél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív – a piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – kategóriába.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.