2011. április 28., 09:152011. április 28., 09:15
A cégvezetők egyeztettek a szakszervezettel is, az érdekvédelmi képviselők is megértették, hogy elkerülhetetlen a létszámcsökkentés. Az elbocsátott alkalmazottak egy évig kapják az átlagfizetésnek megfelelő bánatpénzt. A vállalat vezetősége szerint az átszervezésre azért van szükség, mert súlyosbodott a gazdasági válság, csökkent az infrastruktúra fejlesztésére elkülönített öszszeg, a gépeik és a technológiájuk elavult, és a versenyhelyzet is egyre kiélezettebb. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke kifejtette, a piac beszűkült, az ésszerű átalakításra szükség van, különben csődbe juthat a vállalat.
Az út- és hídépítő rt.-nél az átszervezést követően 75 alkalmazott marad. A baróti, barátosi és bodzafordulói munkapontokat felszámolják, ezek helyett három út- és hídjavító, valamint két aszfaltozócsoportot hoznak létre. Mint tájékoztattak, a cég egyelőre nyereséges, de hogy az is tudjon maradni, megpróbálnak magántőkét bevonni.
Eközben Kovászna megyében – akárcsak országos viszonylatban – csökkent a munkanélküliség. Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, márciusban a munkanélküliségi mutató meghaladta a 9 százalékot, áprilisban viszont 7,25 százalékra esett vissza. Az adatok szerint több mint ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Kelemen Tibor azonban arra is kitért, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindannyian találtak munkát, hanem hogy kikerültek a nyilvántartásból, mert már nem jogosultak a munkanélküli-segélyre. Megtudtuk, a munkanélküliek körében a legnépszerűbb a kapus- és a biztonságiőr-szakma, amelyek nem túl jól fizetettek, ám nem is megerőltetőek, hiszen Kovászna megyében alacsony a bűnözési mutató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!