Látványosan nőtt a magyar gazdaság

Fordulatnak nevezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a KSH előzetes becslése alapján 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a magyar GDP a 2010 azonos időszakához viszonyítva, míg a megelőző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a fejlődés. Ez négy éve nem látott mértékű növekedést jelent. A minisztérium értékelése szerint a növekedést az export, elsősorban a Németországba irányuló áruforgalom bővülése fűtötte. A német gazdaság hagyományosan közvetlenül és a környező országokon keresztül is befolyásolja a magyar növekedést.

Az ottani GDP-t nagyrészt az ázsiai piacok vásárlásai növelték. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének véleménye szerint azonban a magyar gazdaság az innovációs lemaradás miatt – úgy tűnik – lemaradóban van a német gazdasági növekedéstől. Parragh László, az intézmény elnöke szerint a magyar innováció „katasztrofális állapotban” van, s ez lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság nem tudja követni a németet. A német cégek ugyanis elsősorban a fejlődő nagy gazdaságokba (például Kína) tudtak többet exportálni, ott viszont leginkább a magas technológiai színvonalú termékekre volt igény, amit kevés magyar vállalkozás tud kiszolgálni.
A lemaradást alátámasztják a legújabb GDP-adatok is.

A német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévről az idei első negyedévre 1,5 százalékkal növekedett, míg Magyarország ennek az ütemnek csak a felével, 0,7 százalékkal. A német Destatis intézet szezonálisan kiigazított adatai szerint éves összehasonlításban 4,9 százalékos növekedést ért el Németország, szemben a magyar 2,3 százalékkal.

A megjelent GDP-növekedés kedvező adat, és nagyjából egybevág a piac 2011 egészére várt növekedési kilátásaival – ez már Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójának az értékelése. Elmondása szerint is az export húzta a növekedést, miközben a beruházások szintje kifejezetten alacsony, és szerinte ez a következő időszakban nem fog változni érdemben.

A magyar fogyasztás növekedésére lenne szükség

Az NGM szerint a magyarországi belső fogyasztás várhatóan stagnál a következő negyedévben, de látnak pozitív jeleket, például a fogyasztói bizalmi index emelkedéséből, illetve a kiskereskedelmi forgalom enyhe emelkedéséből. Ezért a lakossági fogyasztás növekedésére számít a minisztérium, mivel szerintük „az év második felében a reálhozam-kifizetések következtében, illetve a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása eredményeként a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat”.
Ennek ellentmond, hogy a Budapest Bank felkérésére készített kutatás szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével jól járók elsősorban megtakarításra és hitelek visszafizetésére kívánják fordítani a többletüket, vagyis a belső fogyasztást csak mérsékelten emelheti az adócsökkentés hatása. Duronelly Péter szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások kifizetendő reálhozama egyszeri hatásként némileg emeli majd a fogyasztást.

Tovább gyorsulhat a gazdaság növekedése

A londoni felzárkózó piaci elemzők ugyanakkor azt jósolják, hogy az export húzóereje az idén várhatóan folyamatosan tovább gyorsítja a magyar gazdaság növekedését, és a későbbiekben az autóipari gyártáskapacitást bővítő beruházások is meglátszanak már a növekedési ütemen.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői kommentárjukban kiemelték, hogy a magyar gazdaság teljesítménye most már a hatodik egymást követő negyedévben nőtt, bár a kibocsátási érték még mindig 5 százalékkal elmarad a pénzügyi válság előtt mért csúcstól. A ház elemzői hangsúlyozták azt is, hogy a termelési oldalon változatlanul az ipar a növekedés fő motorja, a felhasználási oldalon pedig a nettó export az elsődleges hajtóerő.

A belső kereslet ugyanakkor változatlanul gyenge, és a háztartási fogyasztás az első negyedévben nem mutatott érdemi élénkülést, az év elején bevezetett személyijövedelemadó-csökkentés ellenére sem. A JP Morgan londoni szakértői szerint ezt jelezte a kiskereskedelmi értékesítés széles körű stagnálása és a gyenge első negyedévi háztartási hitelkiáramlás is. Azok a szektorok, amelyeknek teljesítménye évek óta csökken – ilyen például az építőipar –, továbbra is visszatartó tényezőként hatnak, bár ezt majd valamelyest ellensúlyozzák az új feldolgozóipari beruházások – jósolták a JP Morgan szakértői. A ház elemzői fenntartják az idei év egészére szóló, 2,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket. A cég szerint bár az ipari szektor a második negyedévben vesztett valamennyit lendületéből, azonban a német gazdaság erős teljesítménye által hajtott alapszintű növekedés jó jel a magyar gazdaság számára.

A Goldman Sachs bankcsoport szakértői szerint az idei első negyedéves adat – a tavalyi számok felülvizsgálatával együtt – „felfelé ható kockázatot” jelent a cég által az idei év egészére érvényben tartott, 2,5 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsítő prognózisra.