Fotó: Gábos Albin
Jövőre nagyjából 146,2 milliárd lejbe fog kerülni a nyugdíjak kifizetése, 30,2 milliárd lejjel többe, mint ebben az évben – derül ki a Világbank adataiból, amelyeket munkaügyi minisztériumi források osztottak meg az Agerpres hírügynökséggel.
2023. november 08., 10:362023. november 08., 10:36
Az adatsorok szerint 2024. január 1-je és szeptember 1-je között a havi nyugdíjkiadások 1,686 milliárd lejjel meghaladják a 2023. decemberére becsült 9,66 milliárd lejes ráfordítást, és elérik a 11,353 milliárd lejt. Szeptembertől ennél 2,489 milliárd lejjel többet, havonta 13,842 milliárd lejt kell majd költenie a kormánynak a nyugdíjakra.
Mint ismeretes, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter hétfőn ismertette a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjaival az új nyugdíjtörvény tervezetét, közölve azt is, hogy a kormány várhatóan november 9-án, csütörtökön hagyja jóvá a jogszabályjavaslatot, amit a parlamentnek november 20-áig el kellene fogadnia.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint a kormány várhatóan november 9-án hagyja jóvá az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit a parlamentnek november 20-ig el kellene fogadnia.
Ezt úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont jelenlegi értékét, 1785 lejt megemelték a 2022-es inflációs rátával, azaz 13,8 százalékkal.
Bucura-Oprescu elmondta, hogy az új törvény tervezetének megfelelően jövő szeptemberben a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. Közlése szerint azért csak szeptembertől, mert a nyugdíjiratok digitalizálása még nem fejeződött be, emellett időre lesz szükség a jogszabály végrehajtási módjának kidolgozására és a szükséges szoftverek beszerzésére.
Hangsúlyozta, hogy a jogszabályjavaslat ösztönzi a hozzájárulást és a munkát, mert a 25 évet meghaladó szolgálati időért nagyobb nyugdíj jár. Bucura-Oprescu szerint a törvény hatályba lépésével jövőre átlagosan 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. „Lehet, hogy lesznek olyan nyugdíjak, amelyek 1 százalékkal fognak emelkedni, de lehet, hogy lesznek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – magyarázta a képviselőknek.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!