
Elsősorban az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szeretnének pénzt szerezni az Európai Unió román–magyar határon átívelő együttműködést támogató programjából a határ menti önkormányzatok.
2014. október 13., 19:062014. október 13., 19:06
Amint a Krónika érdeklődésére Cristina Stern, a Szatmár Megyei Tanács pályázati szakértője kifejtette, az új, 2014–2020-as költségvetési periódusban 200 millió euró áll majd rendelkezésre. Ennek felét nem írják ki, hanem célirányosan folyósítják a határrégióban lévő nyolc megye stratégiai fontosságú, nagy összegeket igénylő megvalósításaihoz.
Jelenleg a tervezésnél tartanak, az irányítóhatóság pedig a projektötletek kidolgozására magukat az érintetteket, azaz az önkormányzatokat kérte fel. A tervek szerint összesen nyolc megaprojektet támogatnak majd, melyek egyenként körülbelül 11 millió eurós támogatásban részesülhetnek.
Szatmár megye – a megyei képviselő-testület döntése értelmében – a kórházak fejlesztését célzó beruházások támogatásáért lobbizik majd. Cristina Stern szerint a kidolgozás előtt álló tervezet fő pályázója a Szatmár megyei önkormányzat lenne, így a pénz nagyobbik része, mintegy 10 millió euró jutna a szatmári egészségügyi intézményeknek.
Ebből a forrásból a tasnádi balneo-fizioterápiai részleget bővítenék, míg a megyeszékhelyen a radioterápiás és a bőrgyógyászati részleget fejlesztenék, korszerűsítenék az immunológiai labort, valamint javítanák a sebészeti műtő felszereltségét.
Megtudtuk, partnerként készülnek részt venni egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főpályázó által készített projektben is. Ennek révén egy bioenergetikai üzemet létesítenék a határ túloldalán, Szatmár megye pedig beszerezhetne egy olyan gépsort, ami kiválogatná a műanyaghulladékot a kommunális szemétből, és fel is aprítaná azt. A keletkező energiát az országhatáron át közlekedő járművek üzemanyaggal való ellátására használnák. Szintén a pályázat része a magyarországi Csengert Óvárival összekötő út korszerűsítése.
Bihar megyében ugyancsak egészségügyi fejlesztéseket hajtanának végre a partnerségi program támogatásával. Amint Horea Carţiş, a megyei tanácselnök kabinetfőnöke lapunk érdeklődésére elmondta, főképp a megye hegyvidéki részeire koncentrálnak – Pádison, Aranyoslepuson (Arieşeni) és Biharfüreden korszerűsítenék az elsősegélynyújtó pontokat, továbbá beüzemelnének egy olyan telemedicina rendszert, ami kapcsolatot teremt a Bihar, a Hajdú-Bihar és a Békés megyei egészségügyi intézmények között.
Mint megtudtuk, ezzel lényegében bővítenék azt a hálózatot, amit korábban a nagyváradi és a debreceni kórház között alakítottak ki. Emellett helikopter-leszállópályát is szeretnének kialakítani Aranyoslepuson, valamint beszereznének három mentőautót, amelyek közül az egyik terepjárműként is szolgálna. Útfelújítás is szerepel a tervek között, egy Menyházára vezető út korszerűsítése is, hogy a bajbajutottakat lényegesen rövidebb idő alatt tudják majd kórházba szállítani, mint jelenleg.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!