Meghiúsult álmok. A villamosvonallal együtt újult volna meg a Ghillányi és a Szentmártoni út
Fotó: Látványterv
Negyvenmillió euró értékű beruházástól eshet el Nagyvárad amiatt, hogy a szociálliberális kormány „meccs közben” változtatta meg a szabályokat. Ilie Bolojan polgármester még próbál harcolni igazáért, azt mondja, a tények mellette állnak.
2019. augusztus 01., 16:022019. augusztus 01., 16:02
Egyetlen tollvonással 40 millió eurótól fosztotta meg a szociálliberális kormány Nagyváradot, amikor menet közben változtatta meg a játékszabályokat. A fejlesztési minisztérium a minap hozott egy határozatot, amiben megszabta, hogy a Regionális Operatív Program városi mobilitási fejezetében valamennyi település csak a neki előirányzott összeget hívhatja le, vagyis 100 százalékban korlátozta a lehívható maximumot, holott korábban a jó pályázóknak lehetőségük volt ennél nagyobb összegre. Így a váradi önkormányzat a megengedett 200 százalékig „tornázta fel” az összeget, benyújtott pályázati iratcsomóit pedig el is fogadták az illetékes hatóságok. Most azonban elúszni látszik a rég várt finanszírozás.
A hivatalos tájékoztatás szerint Nagyvárad önkormányzata a komoly munka mellett 150 ezer eurót fektetett be a szükséges dokumentáció összeállításába, most pedig
Lássuk, miről csúsznak le a váradiak. 11,2 millió euróból újult volna meg a Szentmártoni (Nufărul) és a Ghillányi (Cantemir) út – a projekt célja egyebek mellett az lett volna, hogy a tömegközlekedési eszközök használatára bátorítsa a lakosságot. Emellett a torlódások megszüntetése, új zöldhullám, bicikliutak, járdák kialakítása is szerepelt a tervben. A beruházáshoz pedig már hozzá is láttak azzal, hogy elkezdődött az ásás a régi vízvezetékek cseréjéhez.
Hét park kialakítása is elmarad, mint ahogy egy tervezett óvodaépítés és egy óvoda- és bölcsődebővítés is. Nem épülnek gyalogos- és biciklishidak a Sebes-Körösön, mint ahogy a körgyűrű felett sem készül el a felüljáró a Leroy Merlin mellett.
A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a pluszösszegek reményében a helyi önkormányzat lebonyolította a versenytárgyalásokat, hogy ezzel is időt nyerjen. „Minden beruházáshoz elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, olyanok is akadnak, amelyeknek már a tervezési szerződését is megkötötték, s van olyan is, amelynek a kivitelezési szerződését is aláírták. Hogy ne érjen meglepetés, beiktattunk egy olyan kitétet a szerződésekbe, hogy a beruházás nem valósul meg, ha nem kapjuk meg a finanszírozást” – nyilatkozta a történtek nyomán a helyi sajtónak Marius Moş, a nemzetközi finanszírozási projektekért felelős osztály vezetője. Mint rámutatott,
A döntés azonban nem könnyű. „Ha megkezded a város pénzén, már nem kérhetsz uniós finanszírozást, ha pedig várakoztatod, egy év múlva arra ébredhetsz, hogy a menedzsmenthatóság kéri a megvalósításukat, ám már nincs időd” – irányította rá a figyelmet a dilemmára a szakember.
Ilie Bolojan polgármester viszont kész harcolni ezekért az összegekért. Azt mondja, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetségének közvetítésével nyomást fog gyakorolni a fejlesztési minisztériumra, hogy tisztázzák a helyzetet. „Nem fair játék közben megváltoztatni a szabályokat” – vallja az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló elöljáró, aki úgy tartja, a tények mellette állnak. „Értesítettek bennünket arról, hogy több projektet nyújthatunk be, megvannak a hivatalos jegyzékek, döntések, rendeletek erről. Aztán amikor valószínűleg arra ébredtek, hogy túl sok pályázatot nyújtottak be, mert folyamatosan meghosszabbították a leadási határidőt, odajutottak, hogy nem tudják, mit tegyenek” – fogalmazott Bolojan.
Marcel Boloş, az észak-nyugati régió Regionális Fejlesztési Ügynökségének (ARD) nagyváradi származású vezetője közben azt mondja,
„Az Európai Bizottság 100 százalékos költségvetést biztosít. Ami ezt meghaladja, tagállami hatáskör. A menedzsmenthatóság azért hozta ezt a döntést, hogy ne maradjon leszerződött beruházásokkal, amelyekre nem jut finanszírozás” – idézi az Ebihoreanul.ro helyi hírportál az illetékest, aki szerint a cél az volt, hogy a „későkásák” is elérhessék a 100 százalékos szintet. Boloş úgy véli, a helyzet az ősszel rendeződik. „Szeptember–októberben a befektetési prioritások vizsgálata nyomán valószínűleg tudni fogjuk, hogy az állami költségvetésből hány százalék mehet a 100 százalék mellé” – vetítette előre a fejlesztési ügynökség vezetője. Meglátása szerint ugyanakkor akkor sincs világvége, ha az ősszel sem lesz pénz, mivel a városi mobilitási fejezet a következő költségvetési időszakban is biztosít majd finanszírozást.
– fogalmazta meg a helyzetet ismertető és értékelő Facebook-bejegyzésében Zatykó Gyula, Nagyvárad polgármesterének magyarságügyi tanácsadója, aki úgy számol, „minden váradi lakostól 1000 lejt vettek el, amivel hozzájárult volna a városfejlesztési projektek költségvetéséhez”. „Még nincs veszve minden, a megyei jogú városok szövetsége megpróbál nyomást gyakorolni a kormányra, hogy vonja vissza a döntést, mert nem sportszerű a meccs megkezdése után szabályt módosítani, főleg akkor nem, ha a módosítás az ellenfélnek kedvez. Hiszen kilóg a lóláb! A módosítás elsősorban a liberális vezetésű városokat érinti, amelyek sokkal jobban pályáznak az európai pénzekre, sokkal több pénzt hívnak le, mint a kormánypárti önkormányzatok. Így volt ez eddig is, és így lesz ezután is, tehát nem valószínű, hogy az új játékszabályok több pénzt jelentenek majd nekik, inkább az fog bekövetkezni, hogy nagyobb lesz a kihasználatlanul maradt támogatások értéke” – írja Zatykó az idézett posztban. Leszögezi egyúttal, hogy az előkészített projektek helyi erőfeszítésekkel akkor is megvalósulnak, ha nem sikerül meggyőzni a kormányt, hogy vonja vissza a döntést, de ebben az esetben a város kénytelen lesz csökkenteni a beruházások ütemét, illetve új forrásokkal kell pótolnia a kieső összegeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!