Kényszerszabadság helyett inkább elbocsátanak Háromszéken

Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója keddi sajtótájékoztatóján elmondta, januárban megyeszerte összesen 496 személy veszítette el állását, többségük az építkezésben dolgozott. A cégek nem számítottak arra, hogy ilyen enyhe tél lesz, folytathatnák az építkezéseket, ezért elküldték az embereiket, de megígérték, hogy amint újrakezdődik a munka, alkalmazzák őket, ecsetelte az igazgató.

Közölte, ezek a munkanélküliek nem is fogadják el, ha más állást közvetítenek nekik, mert számítanak arra, hogy újra elfoglalhatják a megszokott helyüket. Az építkezőcégek mégsem élnek a kényszerszabadság lehetőségével, mert ahhoz be kellene fizetniük egy külön alapba, hogy a leállás időszakára is biztosítani tudják alkalmazottaik bérének egy részét, ezt pedig a nyereségből kellene lefaragniuk. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy az építőcég elbocsátja az alkalmazottait egyik városban, a másikban pedig alkalmaz, mert éppen ott van megrendelése – ecsetelte az igazgató.

Börze Pesten tanuló székely fiataloknak
A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma március 18-án Budapesten a határon túli magyar nemzetiségű, magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók számára szervez állásbörzét. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, őket is megkeresték, és ugyan nem tudnak hivatalosan részt venni a börzén, a helyi állásajánlatokat továbbítják. Emlékeztetett, hogy a munkaügyi minisztérium Rómában és Madridban is szervezett már börzét, hogy a külföldön dolgozókat hazacsalogassák. Kelemen hangsúlyozta, az EU-n belül bárkit lehet alkalmazni, így nincs is nyilvántartásuk arról, hogy a háromszéki cégek alkalmaznak-e külföldről.

Kelemen ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az energia-újrahasznosításban érdekelt háromszéki vállalkozók törvénymódosítást javasolnak annak érdekében, hogy a szociális segélyben részesülők takaríthassák ki az erdőket, az így összegyűjtött fahulladékot pedig a pelletgyártásban, a biomasszakazánokban hasznosítanák. Kelemen Tibor elmondta, a javaslatukkal megkeresték a munkaügyi minisztériumot, amely nyitott az ötletre, csak annak technikai kivitelezését kell még kidolgozni.

A Kovászna megyei Green Energy klaszter tagjai vetették fel, hogy a szociális segélyben részesülők a kötelező közmunka helyett foglalkozhatnának az erdők kitakarításával, ezért fizetést és teljes társadalombiztosítást kapnának. A hivatalos érvelés szerint az erdők takarításával megakadályoznák a betegségek terjedését, a begyűjtött ágakat pedig a zöldenergia-felhasználók átvennék, és fizetnének érte.

A szociális segélyből élők általában így is erdőlnek, így alkalmasak a munkára, másrészt szükség van állami támogatásra, mert ez a feladat csak időszakos, állandó alkalmazottat nem tudnak foglalkoztatni.