Kelemen Tibor: a feketemunka is kihat az átlagbér alakulására

Mint hangsúlyozta, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyző ügynökségnél kétszer akkora a bevétel, mint a költségek. Június hónapban hatmillió lejnyi munkanélküliségi hozzájárulást fizettek be a háromszékiek, miközben munkanélküliségi segélyre, a nyilvántartásban lévők biztosítására, a különböző szubvenciókra és tanfolyamokra, illetve az ügynökség működési költségeire ennek a felét költötték, a fennmaradó 3 millió lej pedig az államkasszát gazdagította.

A sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében 4,69 százalékos a munkanélküliségi ráta, miközben több romániai megyében ez meghaladja a 10 százalékot, így Vasluiban 11, Teleormanban 10,5 és Mehedinţi megyében 10 százalékon áll. „Nyáron nem természetes az ilyen nagyarányú munkanélküliség, hiszen ebben az időszakban több az idénymunka, így fennáll a gyanú, hogy nem foglalkoznak a munkaszerződés aláírásával, feketén foglalkoztatják az embereket\" – kommentálta a statisztikai adatokat Kelemen Tibor.

Rámutatott, a déli megyékben a magas átlagbér azzal is magyarázható, hogy a vállalkozók például két személyt alkalmaznak „igazgatói fizetéssel\", és mellettük tízet foglalkoztatnak feketén. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy most van a jó alkalom a foglalkoztatottság növelésére, hiszen a választások után a polgármesterek is bátrabban elvágják a szociális segélyt, ha az érintettek nem közmunkáznak, így aki minden jövedelem nélkül marad, rákényszerül arra, hogy munkát vállaljon.

„Országos szinten mintegy 400 ezer potenciális munkavállaló szerepel a nyilvántartásokban, viszont a többségüket nem alkalmazzák, mert nemcsak szakképzetlenek, hanem írástudatlanok, és nehezen betaníthatók. A nagyvállalatok folyamatosan kérik az ügynökségtől az igazolást, hogy nem tudnak számukra munkaerőt kiközvetíteni, és ezzel próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy egyszerűsítse a nem EU-s tagországokból beáramló személyek munkavállalási feltételeit, ám erre egyelőre még nincs politikai akarat\" – fogalmazta meg Kelemen. Éppen ezért – tette hozzá – folyamatosan szervezik a börzéket, találkozókat, de ezek hatását nem tudják lemérni, mert a munkáltatók inkább csak piackutatásra használják az ilyen alkalmakat, helyben nem vesznek fel senkit.