Gyökeresen átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, nagyobb a falugazdászok felelőssége

A mezőgazdasági minisztériumnak alárendelt intézmények – a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok – munkatársai Bukarestből várják az agrártámogatások lehívásáról szóló jogszabály elfogadását, ennek hiányában csak találgatni lehet a részleteket.

Hatvankét falugazdász segít Erdélyben

Az agrártámogatásokban jártas romániai magyar mezőgazdasági szakemberek szerint a 2023-as esztendő nagyon nehéz lesz a gazdák számára. Megváltoznak a támogatásokhoz igényelt eddigi űrlapok, másrészt az uniós támogatási rendszerben a következő négy esztendőben hangsúlyossá válnak a környezetvédelmi követelmények. Amit jól jelez az a tény, hogy a megpályázható 5,86 milliárd eurós mezőgazdasági uniós keret 35 százaléka szolgál kimondottan környezetvédelmi célokat, ami elsősorban a biogazdálkodást folytató termelőket hozza helyzetbe. A konvencionális mezőgazdasággal foglalkozó gazdáknak nagyon oda kell figyelniük a bukaresti szaktárca által életbe ültetendő új uniós direktívákra, mert ezek be nem tartása a területalapú támogatások kifizetésének a megvonásával jár.

A három legnagyobb szakmai szervezet – a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a közép- és dél-erdélyi megyék magyarlakta településeit átfogó kolozsvári Pro Agricultura Egyesület és a partiumi megyék gazdáinak a szaktanácsadását felvállaló Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület – év végéig jelenteti meg magyar nyelvű tájékoztató füzetét az új romániai agrártámogatási rendszerről.

A gazdákat arra biztatjuk, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel. Szakszerű szaktanácsadás keretében elmondjuk, hogy milyen lehetőségeik vannak, mire figyeljenek” – fogalmazott lapunknak a székelyföldi mezőgazdasági szakember.

Becze szerint a Hargita megyei gazdák az elmúlt években nagyon jól szerepeltek a mezőgazdasági pályázatok terén. A hegyvidéki gazdálkodásra elnyerhető országos pályázatok 25 százalékát a székely megye gazdái hívták el mintegy százmillió euró értékben. E mögött ott áll a falugazdász-hálózat kemény munkája.

Anyagi előnye is van a környezetbarát gazdálkodásnak

A szakember ugyanakkor arra biztatja a gazdákat, hogy csak arra pályázzanak, amit a gazdaságukban fel tudnak használni. Egyre hangsúlyosabb a mezőgép-forgalmazó cégek csábítása, de a magas agrárpályázati összegek miatt bonyolult mezőgazdasági berendezéseket és szoftvereket is kínáló vállalatok próbálják rásózni termékeiket a gazdákra olyan címszó alatt, hogy érdemes beruházni, mert a támogatás nagyobb része ingyen jön az Európai Uniótól.

A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a közös feldolgozás és értékesítés irányába mozduljon el a közfelfogás. Globális léptékben a 100-200 hektáros erdélyi farm is kisgazdaságnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy több országban 50-100 ezer hektáron termelő mamutgazdaságok állítják elő olcsón a nagyban forgalmazott mezőgazdasági nyersanyagokat.

„Az erélyi gazda nem tud versenyre kelni ezzel az üzleti modellel. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor összefogással kell feldolgozni és értékesíteni a mezőgazdasági termékeket. Gazdáink nem szívesen szövetkeznek, de ha azt látják, hogy akár egy öttagú szövetkezet keretében is a nagy összegű pályázatok 90 százalékát finanszírozza a vidékfejlesztési program, és csupán tíz százalék az önrész, akkor könnyen kaphatók egy ilyen összefogásra – fogalmazott a Krónikának Becze István.

A székelyföldi gazdaszervezet vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a változásokra nem problémaként, hanem lehetőségként kell tekinteni. Példaként a nagy jövő előtt álló biogazdálkodást hozta fel.

A szakember szerint ez a trend a székelyföldi gazdák számára kedvező.

Nehéz év vár a gazdákra

Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület vezetője (portrénkon) a gazdák előtt álló 2023-as kihívásokról beszélt a Krónikának. „A következő négy évre szóló vidékfejlesztési terv sajnos nem jobb, mint a korábbi. Minden lényeges változás nehezebbé teszi a gazdák életét. Jól látható, hogy a vidékfejlesztési pénzek lehívása jóval nehezebb lesz, mint eddig” – fejtette ki. Fontos változásnak nevezte azt az agrotechnikai követelményt is, hogy a tíz százaléknál magasabb dűlőjű parcellákat a jövő évtől nem lehet hosszában, csak keresztben szántani. Hozzátette, az ehhez hasonló előírásokról a falugazdászoknak idejében kell tájékoztatniuk a gazdákat.

Kérdésünkre, hogy az idén nyáron sok gondot okozó szárazságot hogyan lehetne kezelni az irrigációs rendszerek kiépítésének felgyorsításával Erdélyben, Magyar Lóránd nem szolgált jó hírekkel. Az öntözhető területek bővítését célul kitűző eddigi román kormányprogramokból Erdélyt kifelejtették. Az RMDSZ kérésére újabban erdélyi fejlesztések is megjelentek ezen a területen, de megvalósításukra még hosszú éveket várni kell. Az RMDSZ-es képviselő nem lát esélyt arra, hogy 2027 előtt növelni lehessen az állami forrásból finanszírozott, öntözhető területek nagyságát Erdélyben.