A hegyvidéki az agrárterületekre lehívható uniós támogatások rendszere is változik januártól
Fotó: Gegő Imre
Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták, a folyamatban jelentős szerep hárul a falugazdász-hálózatokra, amelyek feladata a gazdák tájékoztatása lesz a támogatások igénylését illetően.
2022. december 21., 09:002022. december 21., 09:00
Sok a kérdőjel a következő négy esztendőben felhasználásra kerülő, közel 16 milliárd eurós európai uniós agrártámogatás körül. Egyelőre a fontosabb irányvonalak ismertek, a kormány illetékes szakemberei még dolgoznak az alkalmazási metodológián. Az erdélyi falugazdász-hálózat a gazdák szakszerű tájékoztatására törekszik, hogy a támogatások igénylésekor a termelőket ne érjék váratlanul a változások.
A 2023–2027-es időszakban a romániai mezőgazdaság összesen 15, 95 milliárd euró európai uniós támogatásból gazdálkodhat. Az összeg nagyobbik részét – 9,78 milliárd eurót – teszi ki a területalapú támogatás. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében a következő négy esztendőben 5,86 milliárd eurós pályázati keret áll a romániai gazdák rendelkezésére. A sarokszámok, az uniós támogatáspolitika irányvonalai ismertek, azonban mind a területalapú, mind az agrárpályázati támogatások részletei a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban állnak kidolgozás alatt.
A mezőgazdasági minisztériumnak alárendelt intézmények – a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok – munkatársai Bukarestből várják az agrártámogatások lehívásáról szóló jogszabály elfogadását, ennek hiányában csak találgatni lehet a részleteket.
Az agrártámogatásokban jártas romániai magyar mezőgazdasági szakemberek szerint a 2023-as esztendő nagyon nehéz lesz a gazdák számára. Megváltoznak a támogatásokhoz igényelt eddigi űrlapok, másrészt az uniós támogatási rendszerben a következő négy esztendőben hangsúlyossá válnak a környezetvédelmi követelmények. Amit jól jelez az a tény, hogy a megpályázható 5,86 milliárd eurós mezőgazdasági uniós keret 35 százaléka szolgál kimondottan környezetvédelmi célokat, ami elsősorban a biogazdálkodást folytató termelőket hozza helyzetbe. A konvencionális mezőgazdasággal foglalkozó gazdáknak nagyon oda kell figyelniük a bukaresti szaktárca által életbe ültetendő új uniós direktívákra, mert ezek be nem tartása a területalapú támogatások kifizetésének a megvonásával jár.
A három legnagyobb szakmai szervezet – a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a közép- és dél-erdélyi megyék magyarlakta településeit átfogó kolozsvári Pro Agricultura Egyesület és a partiumi megyék gazdáinak a szaktanácsadását felvállaló Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület – év végéig jelenteti meg magyar nyelvű tájékoztató füzetét az új romániai agrártámogatási rendszerről.
Magyar Lóránd Bálint
Fotó: RMDSZ
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője (alsó portrénkon) a Krónikának elmondta, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló román nyelvű információkat dolgozzák fel magyar nyelven, hogy a gazdák átfogó képet kaphassanak a 2023. január 1-től életbe lépő változásokról.
A gazdákat arra biztatjuk, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel. Szakszerű szaktanácsadás keretében elmondjuk, hogy milyen lehetőségeik vannak, mire figyeljenek” – fogalmazott lapunknak a székelyföldi mezőgazdasági szakember.
Becze szerint a Hargita megyei gazdák az elmúlt években nagyon jól szerepeltek a mezőgazdasági pályázatok terén. A hegyvidéki gazdálkodásra elnyerhető országos pályázatok 25 százalékát a székely megye gazdái hívták el mintegy százmillió euró értékben. E mögött ott áll a falugazdász-hálózat kemény munkája.
A szakember ugyanakkor arra biztatja a gazdákat, hogy csak arra pályázzanak, amit a gazdaságukban fel tudnak használni. Egyre hangsúlyosabb a mezőgép-forgalmazó cégek csábítása, de a magas agrárpályázati összegek miatt bonyolult mezőgazdasági berendezéseket és szoftvereket is kínáló vállalatok próbálják rásózni termékeiket a gazdákra olyan címszó alatt, hogy érdemes beruházni, mert a támogatás nagyobb része ingyen jön az Európai Uniótól.
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a közös feldolgozás és értékesítés irányába mozduljon el a közfelfogás. Globális léptékben a 100-200 hektáros erdélyi farm is kisgazdaságnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy több országban 50-100 ezer hektáron termelő mamutgazdaságok állítják elő olcsón a nagyban forgalmazott mezőgazdasági nyersanyagokat.
„Az erélyi gazda nem tud versenyre kelni ezzel az üzleti modellel. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor összefogással kell feldolgozni és értékesíteni a mezőgazdasági termékeket. Gazdáink nem szívesen szövetkeznek, de ha azt látják, hogy akár egy öttagú szövetkezet keretében is a nagy összegű pályázatok 90 százalékát finanszírozza a vidékfejlesztési program, és csupán tíz százalék az önrész, akkor könnyen kaphatók egy ilyen összefogásra – fogalmazott a Krónikának Becze István.
A székelyföldi gazdaszervezet vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a változásokra nem problémaként, hanem lehetőségként kell tekinteni. Példaként a nagy jövő előtt álló biogazdálkodást hozta fel.
A szakember szerint ez a trend a székelyföldi gazdák számára kedvező.
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület vezetője (portrénkon) a gazdák előtt álló 2023-as kihívásokról beszélt a Krónikának. „A következő négy évre szóló vidékfejlesztési terv sajnos nem jobb, mint a korábbi. Minden lényeges változás nehezebbé teszi a gazdák életét. Jól látható, hogy a vidékfejlesztési pénzek lehívása jóval nehezebb lesz, mint eddig” – fejtette ki. Fontos változásnak nevezte azt az agrotechnikai követelményt is, hogy a tíz százaléknál magasabb dűlőjű parcellákat a jövő évtől nem lehet hosszában, csak keresztben szántani. Hozzátette, az ehhez hasonló előírásokról a falugazdászoknak idejében kell tájékoztatniuk a gazdákat.
Becze István
Fotó: RMDSZ
Kérdésünkre, hogy az idén nyáron sok gondot okozó szárazságot hogyan lehetne kezelni az irrigációs rendszerek kiépítésének felgyorsításával Erdélyben, Magyar Lóránd nem szolgált jó hírekkel. Az öntözhető területek bővítését célul kitűző eddigi román kormányprogramokból Erdélyt kifelejtették. Az RMDSZ kérésére újabban erdélyi fejlesztések is megjelentek ezen a területen, de megvalósításukra még hosszú éveket várni kell. Az RMDSZ-es képviselő nem lát esélyt arra, hogy 2027 előtt növelni lehessen az állami forrásból finanszírozott, öntözhető területek nagyságát Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!