A hegyvidéki az agrárterületekre lehívható uniós támogatások rendszere is változik januártól
Fotó: Gegő Imre
Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták, a folyamatban jelentős szerep hárul a falugazdász-hálózatokra, amelyek feladata a gazdák tájékoztatása lesz a támogatások igénylését illetően.
2022. december 21., 09:002022. december 21., 09:00
Sok a kérdőjel a következő négy esztendőben felhasználásra kerülő, közel 16 milliárd eurós európai uniós agrártámogatás körül. Egyelőre a fontosabb irányvonalak ismertek, a kormány illetékes szakemberei még dolgoznak az alkalmazási metodológián. Az erdélyi falugazdász-hálózat a gazdák szakszerű tájékoztatására törekszik, hogy a támogatások igénylésekor a termelőket ne érjék váratlanul a változások.
A 2023–2027-es időszakban a romániai mezőgazdaság összesen 15, 95 milliárd euró európai uniós támogatásból gazdálkodhat. Az összeg nagyobbik részét – 9,78 milliárd eurót – teszi ki a területalapú támogatás. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében a következő négy esztendőben 5,86 milliárd eurós pályázati keret áll a romániai gazdák rendelkezésére. A sarokszámok, az uniós támogatáspolitika irányvonalai ismertek, azonban mind a területalapú, mind az agrárpályázati támogatások részletei a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban állnak kidolgozás alatt.
A mezőgazdasági minisztériumnak alárendelt intézmények – a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok – munkatársai Bukarestből várják az agrártámogatások lehívásáról szóló jogszabály elfogadását, ennek hiányában csak találgatni lehet a részleteket.
Az agrártámogatásokban jártas romániai magyar mezőgazdasági szakemberek szerint a 2023-as esztendő nagyon nehéz lesz a gazdák számára. Megváltoznak a támogatásokhoz igényelt eddigi űrlapok, másrészt az uniós támogatási rendszerben a következő négy esztendőben hangsúlyossá válnak a környezetvédelmi követelmények. Amit jól jelez az a tény, hogy a megpályázható 5,86 milliárd eurós mezőgazdasági uniós keret 35 százaléka szolgál kimondottan környezetvédelmi célokat, ami elsősorban a biogazdálkodást folytató termelőket hozza helyzetbe. A konvencionális mezőgazdasággal foglalkozó gazdáknak nagyon oda kell figyelniük a bukaresti szaktárca által életbe ültetendő új uniós direktívákra, mert ezek be nem tartása a területalapú támogatások kifizetésének a megvonásával jár.
A három legnagyobb szakmai szervezet – a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a közép- és dél-erdélyi megyék magyarlakta településeit átfogó kolozsvári Pro Agricultura Egyesület és a partiumi megyék gazdáinak a szaktanácsadását felvállaló Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület – év végéig jelenteti meg magyar nyelvű tájékoztató füzetét az új romániai agrártámogatási rendszerről.
Magyar Lóránd Bálint
Fotó: RMDSZ
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője (alsó portrénkon) a Krónikának elmondta, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló román nyelvű információkat dolgozzák fel magyar nyelven, hogy a gazdák átfogó képet kaphassanak a 2023. január 1-től életbe lépő változásokról.
A gazdákat arra biztatjuk, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel. Szakszerű szaktanácsadás keretében elmondjuk, hogy milyen lehetőségeik vannak, mire figyeljenek” – fogalmazott lapunknak a székelyföldi mezőgazdasági szakember.
Becze szerint a Hargita megyei gazdák az elmúlt években nagyon jól szerepeltek a mezőgazdasági pályázatok terén. A hegyvidéki gazdálkodásra elnyerhető országos pályázatok 25 százalékát a székely megye gazdái hívták el mintegy százmillió euró értékben. E mögött ott áll a falugazdász-hálózat kemény munkája.
A szakember ugyanakkor arra biztatja a gazdákat, hogy csak arra pályázzanak, amit a gazdaságukban fel tudnak használni. Egyre hangsúlyosabb a mezőgép-forgalmazó cégek csábítása, de a magas agrárpályázati összegek miatt bonyolult mezőgazdasági berendezéseket és szoftvereket is kínáló vállalatok próbálják rásózni termékeiket a gazdákra olyan címszó alatt, hogy érdemes beruházni, mert a támogatás nagyobb része ingyen jön az Európai Uniótól.
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a közös feldolgozás és értékesítés irányába mozduljon el a közfelfogás. Globális léptékben a 100-200 hektáros erdélyi farm is kisgazdaságnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy több országban 50-100 ezer hektáron termelő mamutgazdaságok állítják elő olcsón a nagyban forgalmazott mezőgazdasági nyersanyagokat.
„Az erélyi gazda nem tud versenyre kelni ezzel az üzleti modellel. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor összefogással kell feldolgozni és értékesíteni a mezőgazdasági termékeket. Gazdáink nem szívesen szövetkeznek, de ha azt látják, hogy akár egy öttagú szövetkezet keretében is a nagy összegű pályázatok 90 százalékát finanszírozza a vidékfejlesztési program, és csupán tíz százalék az önrész, akkor könnyen kaphatók egy ilyen összefogásra – fogalmazott a Krónikának Becze István.
A székelyföldi gazdaszervezet vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a változásokra nem problémaként, hanem lehetőségként kell tekinteni. Példaként a nagy jövő előtt álló biogazdálkodást hozta fel.
A szakember szerint ez a trend a székelyföldi gazdák számára kedvező.
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságért Egyesület vezetője (portrénkon) a gazdák előtt álló 2023-as kihívásokról beszélt a Krónikának. „A következő négy évre szóló vidékfejlesztési terv sajnos nem jobb, mint a korábbi. Minden lényeges változás nehezebbé teszi a gazdák életét. Jól látható, hogy a vidékfejlesztési pénzek lehívása jóval nehezebb lesz, mint eddig” – fejtette ki. Fontos változásnak nevezte azt az agrotechnikai követelményt is, hogy a tíz százaléknál magasabb dűlőjű parcellákat a jövő évtől nem lehet hosszában, csak keresztben szántani. Hozzátette, az ehhez hasonló előírásokról a falugazdászoknak idejében kell tájékoztatniuk a gazdákat.
Becze István
Fotó: RMDSZ
Kérdésünkre, hogy az idén nyáron sok gondot okozó szárazságot hogyan lehetne kezelni az irrigációs rendszerek kiépítésének felgyorsításával Erdélyben, Magyar Lóránd nem szolgált jó hírekkel. Az öntözhető területek bővítését célul kitűző eddigi román kormányprogramokból Erdélyt kifelejtették. Az RMDSZ kérésére újabban erdélyi fejlesztések is megjelentek ezen a területen, de megvalósításukra még hosszú éveket várni kell. Az RMDSZ-es képviselő nem lát esélyt arra, hogy 2027 előtt növelni lehessen az állami forrásból finanszírozott, öntözhető területek nagyságát Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!