
Ismét módosította a közlekedésügyi minisztérium a nagyszabású infrastrukturális fejlesztési tervét (Master Plan): a január közepén elkezdett közvita nyomán a szaktárca úgy döntött, hogy az eredeti elképzelésnél kétszer több autópályát épít.
2015. február 10., 19:402015. február 10., 19:40
Az új stratégia szerint 2030-ig öszszesen 1300 kilométerrel bővítenék a romániai sztrádahálózatot, ez 645 kilométerrel több, mint amennyi a közvitára bocsátott Master Planban szerepelt. A közlekedésügyi minisztérium tájékoztatása szerint mégiscsak autópályának építenek meg több olyan szakaszt, amely eredetileg gyorsforgalmi út lett volna: például a Nagyszeben– Piteşti- és a Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Ungheni-útszakaszokat.
A fejlesztési tervbe belefoglaltak egy bukaresti körgyűrűt is, amelynek szintén sztrádaminősítése lesz. A kormány emellett 1877 kilométernyi gyorsforgalmi út építését is tervezi. A közúti projektek költsége becslések szerint eléri a 26,48 milliárd eurót, ennek körülbelül felét autópályákra fordítják.
A nagyszabású fejlesztési terv további részében a vasúti projektek szerepelnek: a szaktárca 3219 kilométernyi vasútvonalat korszerűsítene, 425 kilométernyi szakaszt elektromos vezetékkel látna el, és ezer kilométernyi gyorsvasútvonalat építene.
A beruházások összértéke eléri a 19 milliárd eurót. Emellett tizenkét hajókikötő felújítását és 752 kilométernyi folyóvíz hajózhatóvá tételét is tervezik, erre 2 milliárd eurót szán a minisztérium. A Master Plan szerint tizennégy repülőteret is építenének 588 millió euróból. A fejlesztési tervben szereplő, 2030-ig megvalósítandó nagyszabású projektekre összesen 48 milliárd eurót szánnak.
Tavaly szeptemberben a közlekedésügyi tárca terveiben még 656 kilométernyi autópálya és 2226 kilométernyi gyorsforgalmi út megépítése szerepelt 2030-ig, azt megelőzően pedig Dan Şova volt tárcavezető 2020-ig ígérte 1800 kilométer sztráda kivitelezését.
Ioan Rus jelenlegi közlekedésügyi miniszter januárban úgy nyilatkozott: a most 700 kilométeres autópálya-hálózatot ebben az évben 50 kilométerrel, jövő évben pedig 200 kilométerrel bővítik. A Master Planban szereplő beruházások megvalósítására a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban biztosított forrásokat hívnának le, a költségek egy kis részét pedig a kormány állná. A hatóságok számtalan alkalommal elhalasztották a fejlesztési terv végleges formájának bemutatását, amelyet a parlament különbizottságai fognak megvitatni.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!