Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a közlekedésügyi minisztérium illetékesei által az év elején beígért 180 kilométer új autópályából mindössze 43 kilométert vehetnek birtokukba 2019-ben az autózók. Igaz, ezt az alig félszáz kilométert hamarosan, már a nyáron, legkésőbb az ősz elején. Legalábbis is így számol a legfrissebb légi felvételek alapján a Hotnews.ro hírportál.
2019. július 23., 12:552019. július 23., 12:55
A Lugost Dévával összekötő sztráda 3-as és 4-es szakaszáról van szó, amelyek megvalósulása nyomán – egy 13 kilométeres szünetet leszámítva – autópályán juthatunk el Nagyszebentől Nagylakig, vagyis a magyar határig. A Holgya és Marzsina közötti 13 kilométerre viszont – akárcsak a többi építés alatt álló romániai autópályára – még várnunk kell. Egy bonyolultabb, dombok között futó, alagutakat is tartalmazó sztrádaszakaszról van szó, amelynek megtervezésére és megépítésére hosszas huzavona után alig júniusban írták ki a versenytárgyalást.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, július elején Răzvan Cuc közlekedési miniszter arról biztosított, hogy ha az időjárás lehetővé teszi, akkor
„Amennyiben az időjárás velünk van, Szebentől Nagylakig autópálya rendszerben lehet majd közlekedni” – fogalmazott a közlekedési tárca vezetője. Jelezte egyúttal, hogy bemutatott Viorica Dăncilă kormányfőnek három projektet, és a miniszterelnök dönti majd el, hogy melyik autópálya épül meg állami finanszírozásból.
A védelmi tanács asztalán a sztrádaépítés
Mégsem köz- és magán-együttműködésben, hanem kizárólag kormányzati forrásokból építik meg a Prahova megyei Comarnic és Brassó közötti autópályát – jelentette be a hét végén Viorica Dăncilă. A kormányfő azt mondta, leveszik a Comarnic–Brassó-sztrádát a köz- és magán-együttműködésben megvalósuló projektek listájáról, mert a bonyolult eljárások és a túlzott bürokrácia késleltetné a kivitelezést. Hozzátette, indítványozta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legközelebbi ülésén nyilvánítsák „országos jelentőségű” projektnek az autópálya megépítését, hogy mielőbb nekiláthassanak az építési munkálatoknak, amelyeket kormányzati forrásokból finanszíroznak majd. A miniszterelnök nem tudta megmondani, hogy ebben a formában mikor kezdhetik el a sztráda építését, állítása szerint ez csak a CSAT döntése után derül ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!