Idén is sötétségbe vész a napelemprogram – Hol segíteni, hol korlátozni akarják a házi áramtermelést

Fenntartják: a hivatalos útmutató előírásai szerint jártak el, amikor kizárták a panaszt emelő céget. Az AFM tájékoztatása szerint májusban jelezték a vállalkozásnak, hogy hiányzik egy dokumentum jelentkezési iratcsomójából, és felkérték, hogy öt napon belül pótolja a megadott internetes felületen. Ám mivel ez nem történt meg, elutasították a csatlakozási kérelmet.

A Dhelectric Systems Kft. megóvta a határozatot, de az állami hatóság fellebbviteli testülete is megalapozottnak ítélte a döntést, amelyet augusztus 28-án közöltek. A szerelőcég azonban bírósághoz fordult az ügyben, mondván: rendelkeznek a szükséges dokumentummal, csak későn látták az értesítést.

Amelyet így is hosszas késlekedés után, szeptember 6-án hozott nyilvánosságra a Környezetvédelmi Alap, ráadásul egy hiányos verziót: olyan vállalkozások sem szerepeltek rajta, amelyek jóváhagyást kaptak; ezt utólag pótolták.

Amint arról beszámoltunk, a Zöld ház program lakossági kedvezményezettjei – akik a májusban indult, júniusban lezárult jelentkezési szakaszok során percek alatt kimerítették a régiójuk számára sorra felkínált összeget – 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyet legkevesebb 2000 lejes önrésszel kell kipótolni. Az idei program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből 87 ezer házra kerülhet napelem.

A jelentkezési szakasz júniusi lezárultát követően a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alapnak kellett közölnie a hatóság által jóváhagyott szerelőcégek listáját. Az első hírek arról szóltak, hogy ez július 15-ig megtörténik, ám szeptember 6-ig kellett várni – azaz a korábbi kiírásokhoz hasonlóan máris megrekedt a folyamat.

Ezek után a pályázati anyagot sikeresen feltöltő személyeknek az AFM internetes felületén, szeptember 6-tól számolva legtöbb 90 napon belül kell megnevezniük az általuk kiválasztott céget, amelynek képviselői – 30 napon belül – ellenőrzik a kliens pályázati anyagát, és sikeresnek vagy sikertelennek minősítik azt. Kedvező válasz esetén az AFM-nek is láttamoznia kell a vállalkozások által elfogadott jelentkezéseket.

Miután valahogy lezárják ezt a szakaszt, a szerelőcégeknek egy évük lesz arra, hogy telepítsék, beüzemeljék a pályázó által megrendelt napelemrendszert. Egyébként a jelentkezők az Inscrierionline.afm.ro internetes felületen választhatták-választhatják ki szerelőcégüket. Az AFM útmutatót is közölt.

korábban írtuk

Ez a nap is eljött: közzétették a napelemprogramban részt vevő szerelőcégek listáját

Hosszas késlekedés után szerdán közzétette a Környezetvédelmi Alap (AFM) a jóváhagyott szerelőcégek listáját, amelyek részt vesznek a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programban.

A nagyváradi táblabíróság döntése hallatán egyelőre bizonytalan, hogy valóban az állami környezetvédelmi hatóság hibázott, esetleg rosszul állították össze a program szabálykönyvét, amely támadófelületet hagy a megsértődött cégeknek, vagy végül a bíróság is minden rendben talál, csupán a panaszos szerelőcég jogainak védelmében járt el ennyire „körültekintően” – több mint félezer más, hitelesített cég és több tízezer pályázó magánszemély kárára.

Például a korábbi években is meghirdetett, valami oknál fogva mindig akadozó Zöld ház program – ha döcögősen is, de – végeredményben óriási löketet ad a lakossági napelemes áramtermelésnek. Miközben 2018-ban még egyetlen prosumer, azaz termelő-fogyasztó sem volt Romániában (akik az országos hálózatra vannak csatlakoztatva, a pillanatnyi otthoni fogyasztáson túl termelt áramot pedig oda táplálják), most, öt évre rá már több mint 77 ezren vannak. És ugye ott toporog több mint 80 ezer újabb, államilag támogatott pályázó, miközben sokan saját szakállra szereltetnek házukra napelemes rendszert.

Erre az óriási „robbanásra” azonban kísérő (óriás)beruházásokkal kellene felkészülni, hiszen az országos villamosenergia-átviteli hálózat sok helyen nem bír el ekkora „forgalmat”. A szakemberek által régóta hangoztatott, más esetek, például a magyarországi történések láttán egyre valószínűbbnek tűnő veszélyeket immár a hatóságok képviselői is „mormolni” kezdték.

Az állami hatóság vezetője szerint a lehetőségekkel költségcsökkentés, az energiahatékonyság növelése érdekében kell élni, olyan körülmények között, amikor nagyon megugrottak az energiaárak, nem pedig pénzszerzés céljából – mert ugye elméletileg a betáplált áramért fizet a szolgáltató valamilyen formában.

„Látok olyan eseteket, hogy bár egy házban 5 kilowattos a fogyasztás, ha a háztető megengedi, akkor 20 kW-os rendszert telepítenek, mert nem tudnak ellenállni a kísértésnek. És ezáltal oda jutunk, hogy a tőlük tizedik szomszéd már nem tud becsatlakozni, vagy ha igen, akkor problémáink lesznek a kisfeszültségű elosztóhálózattal. Éppen ezért korlátozni kellene a telepítendő teljesítményt a fogyasztáshoz mérten, egy bizonyos százalékban” – nyilatkozta George Niculescu. Aki amúgy hangsúlyozta: szerinte sem kell leállítani a prosumerré válás folyamatát, nem elbátortalanítani akarja az ezen gondolkodókat, csupán „korrekt” megoldásokat szeretne.

Ezek csak a friss fejlemények: számos más, régóta megoldatlan probléma révén az állam bizony nem törődik a prosumerek gondjaival, sőt egyenesen akadályozza a folyamatot. Közismert, hogy a szolgáltatók bizonyos, egymásnak ellentmondó jogszabálypasszusok miatt régóta nem állítanak ki számlát a termelő-fogyasztóknak, vagy ha igen, akkor érthetetlenül számláznak, nem működik az egy az egyben kompenzáció (a nyáron pluszban megtermelt mennyiséget télen használhassa el a prosumer) vagy a betáplált energiáért nagyon keveset „fizetnek” (és leszámolják az esténként a hálózatból drágán elhasznált áram alapján kiállított összegből).

Emellett a szerelőcégek arra panaszkodnak, hogy az állam rendkívül nehézkesen fizeti ki nekik a Zöld ház program 20 ezer lejes támogatásait, amelyeket eleve saját zsebből kell állniuk, amikor felszerelik a rendszereket. Az AFM a napokban azt válaszolta a Pressone.ro portálnak, hogy még az első, 2019-2020-as kiírásból is maradt még 226 kifizetni való rendszer, míg a 2021-2022-es idény 20 711 jóváhagyott pályázatából csak 6819 esetében utaltak már, a többi még várat magára.

Valamelyest rendet tenne a prosumerekkel szembeni eljárások háza táján az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ dolgozott ki és iktatott a parlamentben. A jogszabály három fontos változást hozna.

harmadrészt előírná, hogy a szolgáltatók ne csak 24 hónap múlva legyenek kötelesek kifizetni a betáplált mennyiséget (ahogyan a jelenlegi szabályozások szólnak), hanem már a rá következő hónapban, ha több a megtermelt, mint az elfogyasztott energia.

Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi szakbizottságának elnöke, a módosítások egyik kezdeményezője kedden, egy energiaügyi rendezvényen úgy fogalmazott, jövő héten kezdődhet a palamenti vitája a tervezetnek. Amelyet amúgy 13 honatya látott el kézjegyével: az RMDSZ mellett a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt, illetve a Nemzeti Liberális Párt két-két képviselője is.