Idegenforgalmi illetéket szorgalmaznak Háromszéken

Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparikamara elnöke egy keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón kifejtette, az egylejes illetékből tavaly 520 ezer lej gyűlt volna össze, ám jelenleg csak Kovászna városában van érvényben az éjszakánkénti egylejes idegenforgalmi illeték.

László Endre, a kereskedelmi kamara alelnöke, a Romániai Utazási Irodák Egyesülete (ANAT) regionális alelnöke rámutatott, ezt az ötletet felvetette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságában is, de arra hivatkozva utasították vissza, hogy nehéz begyűjteni, és nem éri meg csak ezért egy alkalmazottat foglalkoztatni. A turisztikai szakember ellenben úgy véli, ez nem jelent pluszterhet, hiszen a pénzt a turista fizeti be a szálláshelyen, majd a vállalkozó negyedévenként továbbítja azt a települések költségvetésébe.

Grüman Róbert, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke eközben arról számolt be, hogy tavaly a megyei önkormányzat 600 ezer lejt, a sepsiszentgyörgyi tanács pedig 200 ezer lejt utalt a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek, ebből a pénzből népszerűsítették a térséget, de ezt az összeget ki lehetne egészíteni az idegenforgalmi illeték bevezetésével.

A kezdeményezők szerint leginkább a top tíz befogadó településnek érné meg bevezetni az egylejes illetéket. A leglátogatottabbak Háromszéken Kovászna városa, ahová tavaly több mint 45 ezer turista érkezett, a többségük az állam által támogatott ingyenes vagy kedvezményes jegyekkel. A szociális turizmus különben torzítja a térség idegenforgalmi mutatóit. A második helyen Bálványos áll, a harmadik pedig Sepsiszentgyörgy, a tízes listán szerepel még Kézdivásárhely, Zabola, Árkos, Köröspatak, Bardóc-Olasztelek, Uzon és Kommandó, de a lista végén szereplő falvakba már csak évi 1000 és 1500 turista látogatott.

Különben Kovászna megye turisztikai forgalma tavaly tíz százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest, az idelátogatók száma megközelítette a „bűvös százezres\" határt. Grüman Róbert elmondta, a valóságban sokkal több turista volt, de a fekete turizmus nem szerepel a statisztikákban. A vendégek mintegy alig 10 százaléka érkezett más országból. „Mítosz, hogy a Székelyföldre elsősorban magyarországi turisták érkeznek” – szögezte le Grüman.