Amikor drágul egy nyersanyag nem mindig egyértelmű, hogy a boltok polcain ez hogyan, mikor köszön vissza
Fotó: Orbán Orsolya
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat. A nyersanyag és az energia, illetve ezek drágulása, esetleg olcsóbbá válása csak a történet eleje: következik a csomagolás, a szállítás, a raktározás, a kereskedelem és az adó, miközben a verseny és a cégek alkupozíciója is beleszól abba, végül mekkora összeg kerül az árcédulára. Megnéztük, hogyan alakul lépésről lépésre a bolti ár.
2026. október 12., 17:322026. október 12., 17:32
Amikor azt halljuk, hogy drágult a búza, a tej, az energia vagy éppen valamelyik ipari alapanyag, kézenfekvőnek tűnhet azt várni, hogy rövidesen ugyanekkora áremelkedéssel találkozunk a boltokban is.
Mint a Digi24 is megírta,
A kérdés Romániában különösen aktuális. Az Eurostat legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatai szerint az éves infláció 6,3 százalék volt az országban, ami akkor a legmagasabb értéknek számított az Európai Unióban. Az uniós átlag eközben 3,2 százalék volt. A magas árak pedig már a fogyasztáson is látszanak. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesített mennyisége 4,2 százalékkal csökkent, és még augusztusban is kevesebbet vásároltak ezekből, mint egy évvel korábban.
A termék árának egyik első állomása az úgynevezett gyárkapui ár: leegyszerűsítve az az összeg, amennyiért a termék elhagyja az üzemet.
Ha ezek közül valamelyik jelentősen drágul, a gyártónak több lehetősége van:
Hogy melyiket választja, nagyrészt attól függ, milyen erős az alkupozíciója, mekkora a verseny az adott piacon, és hogy a konkurensek is hasonló költségnövekedéssel szembesülnek-e.És pont emiatt
Az Európai Központi Bank elemzése szerint a termelői árak valóban fontos előrejelzői a későbbi fogyasztói áraknak, a két mutató azonban nem mozog együtt automatikusan.
A kész terméket be kell csomagolni, el kell szállítani, gyakran raktározni kell, esetenként hűteni vagy más különleges körülmények között tárolni, majd eljuttatni az üzletekhez. Ebben a szakaszban már az üzemanyagárak, a logisztikai költségek, a bérek és az energia ára is belépnek az egyenletbe.
Ez jelenleg Romániában különösen fontos tényező.
Az üzemanyag drágulását ezért nemcsak az érzi meg, aki autóval jár, hiszen ha többe kerül eljuttatni a paradicsomot a termelőtől a raktárba, onnan pedig a szupermarketbe, vagy egy bútort a gyártól több száz kilométerre lévő üzletbe, annak egy része előbb-utóbb megjelenhet a termék árában is.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében arra számított, hogy az energiaárak emelkedése fokozatosan végighalad a termelési láncon. Elsőként a mezőgazdaság, a szállítás és a forgalmazás költségeit növeli, később azonban más termékek és szolgáltatások áraiba is beszivároghat. A Bizottság szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy a 2026-os infláció a korábban reméltnél makacsabbnak bizonyulhat.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Amikor az áru megérkezik az üzletbe, újabb költségek következnek: a kereskedőnek ki kell fizetnie az alkalmazottakat, a bérleti díjat, az áramot és a fűtést, a raktározást, a saját logisztikai rendszerét, a reklámot, illetve számolnia kell a sérült, megromlott vagy el nem adott termékekkel is. Ehhez társul még a kereskedelmi árrés, ami azonban nem egy minden termékre és minden időszakra érvényes, változatlan százalék.
A verseny is fékezi az árakat: ha a szomszédos üzlet változatlan áron kínálja ugyanazt a terméket, nehezebb egyik napról a másikra jelentősen megemelni az árát.
A sor végén pedig belép az állam is: a fogyasztó által fizetett összeg tartalmazza az áfát, egyes termékek esetében pedig jövedéki adót vagy más külön terheket is. Így ugyanannak a terméknek a gyártói ára és a pénztárnál kifizetett összege mögött már egészen eltérő költségszerkezet állhat.
A vásárlók számára talán az egyik legbosszantóbb jelenség, hogy egy nyersanyag vagy az energia drágulása olykor meglehetősen gyorsan megjelenik az árakon, amikor viszont ugyanaz a költség csökken, a bolti ár nem feltétlenül indul azonnal lefelé. Ennek az oka összetett.
Az árak ráadásul általában sem változnak folyamatosan: az Európai Központi Bank korábbi kutatásai szerint ebben szerepet játszanak a hosszabb távú üzleti kapcsolatok, a nehezen újratárgyalható szerződések és az is, hogy a vállalatok figyelik egymást. Sőt, sok cég nem szívesen változtat árat addig, amíg a versenytársai sem teszik meg.
Az elmúlt hónapok európai adatai arra utalnak, hogy a termelési lánc elején ismét erősödik az árnyomás. Az Eurostat október 5-én közzétett legfrissebb adatai szerint augusztusban az ipari termelői árak az Európai Unióban 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben júliusban még 5,6 százalékos volt az éves emelkedés. Egyetlen hónap alatt 1,9 százalékkal nőttek a termelői árak.
Az Európai Bizottság májusi előrejelzésében Románia esetében 2026 egészére 7 százalékos harmonizált inflációval számolt, és arra figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak a rendelkezésre álló jövedelmeket és a lakossági fogyasztást is visszafogják.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.
A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.
Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!