Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

A konföderáció 20 kulcsfontosságú gazdasági ágazatot képvisel, amelyek a GDP 30 százalékát teszik ki, és több mint 450 000 munkavállalót foglalkoztatnak.

A Concordia elítéli az adócsomag „agresszivitását”, részletesen felsorolva egy sor olyan intézkedést, amelyet megterhelőnek tart:

• ÁFA-emelés: 19 százalékról 21 százalékra nő az általános kulcs, 9 százalékról 11 százalékra az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében – a szervezet szerint ez a döntés felpörgeti az inflációt és drámaian csökkenti a románok vásárlóerejét.
• HoReCa: Az áfa 9 százal-ról 11 százalékra történő emelése a már amúgy is meggyengült vendéglátóipar számára hatalmas veszteségeket okozhat.
• Osztalékadó: Az adó 10 százalékról 16 százalékra történő emelése, ami 60 százalékos növekedést jelent, a román befektetők és vállalkozók „indokolatlan túladóztatásának” minősül.
• Magasabb jövedéki adók: 10 százalékos jövedéki adó az üzemanyagra, az alkoholra és a dohányra – ez az intézkedés megdrágítja a közlekedést és csökkenti a gazdaság versenyképességét. Különösen a sör jövedéki adójának 15 százalékos emelését tartják „példátlannak”, ami veszélyezteti a GDP-hez évente 3 milliárd euróval hozzájáruló ágazatot.
• További bankadó: A Concordia arra figyelmeztet, hogy a banki nyereség túladóztatása csökkenti a finanszírozáshoz való hozzáférést és drágítja a hitelezést, ami kihat az egész gazdasági ökoszisztémára.

A szervezet szerint ezek az intézkedések az árak emelkedéséhez és a gazdaság zsugorodásához vezetnek, és végső soron éppen azt az adóalapot érintik, amelyet a kormány szélesíteni akar.

A Concordia emellett

– nevezetesen arra, hogy nem adóztatják meg az EU-n kívüli csomagokat –, valamint a vállalkozásokkal folytatott konzultáció teljes hiányára.

A Concordia a következőket kéri a kormánytól:

• Valódi és átlátható konzultációkat a munkaadói szervezetekkel az intézkedések végleges elfogadása előtt;
• Az intézkedések reálgazdaságra gyakorolt kumulatív hatásának értékelése;
• Az állami kiadások csökkentése a magánszektor által megkövetelt áldozatokkal arányosan;
• Megfelelő átmeneti időszakok az intézkedések végrehajtására;
• Az ANAF reformja az adócsalás elleni hatékony küzdelem érdekében;
• A költségvetési kiszámíthatóság a torzító intézkedések megszüntetésére vonatkozó világos ütemterv révén;
• A gazdasági fellendülést szolgáló intézkedések, nem csupán költségvetési korrekció.

„Romániának reformokra van szüksége, de azoknak kiegyensúlyozottnak és fenntarthatónak kell lenniük. Az üzleti környezet továbbra sem viselheti egyedül a nemzetgazdaság terheit, miközben az állam strukturális hiányosságai megoldatlanok maradnak” – hangsúlyozza a Concordia.

korábban írtuk

Növelik az áfát, a jövedéki és osztalékadót, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek egyes nyugdíjakra – ismertette a kormányfő a deficitcsökkentési tervet

Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.

A Kormányalkalmazottak Szakszervezete szintén hevesen reagált az Ilie Bolojan miniszterelnök által szerdán bejelentett megszorító intézkedésekre, „tekintélyelvűséggel” és „az emberek igényeinek semmibe vételével” vádolva őt.

„A »killer« miniszterelnök (Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nevezte így Bolojant egy interjúban – szerk. megj.) megint itt van: visszaélésszerű intézkedések hulláma, amely figyelmen kívül hagyja a valóságot és a polgárok akaratát. Románia miniszterelnöke, Ilie-Gavril Bolojan ma 17:00 órakor tartott sajtótájékoztatója az emberek igényeinek és jogainak semmibe vétele újabb epizódját jelzi.

Ez a hozzáállás a közigazgatási arrogancia védjegyévé vált. Legyen szó a közszolgáltatásokat érintő megszorításokról, az »optimalizálás« álcája mögé bújtatott elbocsátásokról vagy az átláthatatlan költségvetési elosztásról, a ma bemutatott valamennyi döntés frontális támadást jelent minden polgár ellen” – hangsúlyozza a szakszervezet.

Az érdekképviseleti szervezet szerint

„Az államnak a nép szolgálatában kell kidolgoznia és végrehajtania egy reformot, nem pedig szociális áldozatokat követelni azért, hogy egy választási évben 65 milliárd lejt sikkasszon el az állami költségvetésből. Pártja kormányon volt, és csendes cinkosa volt ennek a közpénzeken való züllésnek” – mutatott rá a szakszervezet.

„Ami még rosszabb és szomorúbb, mint amit a miniszterelnök bejelentett, hogy senki sem tud válaszolni a következő kérdésekre:

• Miért nem csökkentik az állami, országos vagy helyi vállalatok/vállalkozások valamennyi igazgatótanácsa tagjainak juttatásait?
• Miért nem látunk ebben a csomagban olyan intézkedést, amely az állami, országos vagy helyi vállalatok/vállalkozások igazgatótanácsi tagjainak számát csökkentené?
• Miért vannak még mindig különleges nyugdíjak?
• Miért nem tartják tiszteletben a parlamenti képviselők számáról szóló országos népszavazás eredményét?
• Miért nem csökkentik a képviselők juttatásait?
• Miért költ még mindig havi 21 000-30 000 lej közötti összeget egy román kormánytag utazásra (autó, sofőr, üzemanyag)?
• Miért kombinálhatják egyes kirendelt, áthelyezett vagy állami alkalmazottak a nyugdíjukat a fizetésükkel?
  Miért gondolja Románia miniszterelnöke, hogy a mi bércsomagunk nem törvényesen épül fel, és miért csökkenti azt kedvére, miközben nyilvánosan kijelenti, hogy a nyugdíjba vonuló alkormánybírák juttatásai törvényesek? Miért ez a kettős intézkedés?
• Miért nem nyúl Románia miniszterelnöke a közigazgatás mágnásaihoz, akiknek csillagászati havi fizetése vagy juttatása van (például: Traian Preoteasa, a CFR Călători vezérigazgatója: ~11 000 €, Traian Halalai, az EximBank elnöke: ~30 500 €, Marius Dan Șiulescu, a Romsilva vezérigazgatója: ~8 900 €, Bogdan Neacșu, a CEC Bank főigazgatója: ~27 000 €, Daniel Istrate, a Bukaresti Közlekedési Vállalat igazgatója: ~12 000 €, a Salrom igazgatója: ~8 750 €, a CNI vezetője: ~14 200 €, stb.)”

– mutat rá a szakszervezet.

A Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete úgy véli, hogy Romániának nem diktátumokra, hanem megoldásokra van szüksége.

„Romániának nincs szüksége többé mímelt reformokra és intézményesített képmutatásra. Az állam valódi modernizációja nem ököllel és a becsületes emberek felett kaotikusan lengetett megszorítások kardjával történik, hanem felelősséggel, méltányossággal és az adófizetők és a becsületes alkalmazottak iránti tisztelettel.

– mutat rá a szakszervezet.

A bejelentett megszorítások a börzét is megrengették: a bukaresti értéktőzsde irányadó mutatója, a BET index szerdán 1,7 százalékkal esett, ami a legmeredekebb csökkenés 2025. május 5. óta, amely az első kereskedési nap volt azt követően, hogy előző nap George Simion, a szélsőjobboldal jelöltje első helyen végzett az államfőválasztás első fordulójában.

Az index 18 528 ponton zárta a kereskedést.