
Fotó: A szerző felvétele
2011. február 15., 10:132011. február 15., 10:13
Michel Lamoot, a Real romániai vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az országos projektet január utolsó napján indították útjára Temesváron, Nagyvárad pedig a második állomás, amelyet újabbak követnek majd az ország többi, mezőgazdasági vagy egyéb termelői potenciállal rendelkező részein. A vezérigazgató hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy a Real az importárut próbálná eltüntetni a polcokról, hiszen ez lehetetlen is volna – a projekt célja inkább az, hogy az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítson azoknak a termelőknek, akik földrajzilag közel élnek az üzletekhez, és így friss és minőségi, valószínűleg nem is drága árut juttathatnának el a hipermarketekbe.
Becslése szerint jelenleg a Real által kínált áru kilencven százaléka származik román cégektől, és csak a többi az üzletlánc saját importjából, de tény, hogy a hazai vállalkozások jó része is külföldről, például Törökországból vagy Lengyelországból szerzi be az árut, tehát valójában az is import – ennek pedig szerinte nincs túl sok értelme. A most felkínált partnerség a kistermelők számára is garanciát jelenthetne arra, hogy betakarítás után lesz hol értékesíteni a zöldségeket-gyümölcsöket, az üzletlánc pedig speciális, hosszú távú szerződéseket köt majd velük, nem pedig 2-3 éves lejáratúakat, ahogy ez a retail-rendszerben egyébként szokás – részletezte Michel Lamoot. „Valójában most felborítunk egy szabályt azzal, hogy nem Bukarestben kezdjük a potenciális beszállítók felkutatását, hanem helyben” – hangsúlyozta az igazgató, s hozzátette: a megkötendő hosszú lejáratú szerződések a kistermelőnek akár bankhitel felvételében is segíthetnek, hiszen egyfajta garanciát is biztosítanak.
A Real két dolgot vár el leendő helyi beszállítóitól: minőséget és megbízhatóságot – szögezte le az igazgató. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az előre megkötött szerződésben foglaltakat a termelő teljesítse. A szerződésnek és a hamar kézhez kapott fizetségnek köszönhetően már jó előre tudja, mennyi vetőmagot, trágyát kell megvásárolnia ahhoz, hogy az ígért menynyiséget később betakaríthassa. Az igazgató becslése szerint több találkozót követően, márciusban vagy áprilisban alá is írhatják az első szerződéseket, de a felkínált lehetőség a továbbiakban is megmarad.
Eközben egy törvénytervezet is készülőben van, amely arra kötelezné a Romániában tevékenykedő hipermarketláncokat, hogy egy-egy üzlet területének legalább tíz százalékán kizárólag helyi termékeket tegyenek a polcra – olyasmit, ami az illető megye termelőitől származik. A tervezetet egy liberális és egy demokrata-liberális párti képviselő, Horea Uioreanu és Mircia Giurgiu terjesztette elő. A két honatya úgy véli, a nagy viszonteladók tulajdonképpen akadályozzák a helyben előállított élelem és egyéb termékek eladását, nehéz helyzetbe hozva ezzel a kistermelőket. Indoklásuk szerint az általuk kidolgozott törvénytervezet a romániai gazdaság fellendítésében is szerepet játszana, hiszen termelésre és fogyasztásra buzdítana. Uioreanu arra számít, hogy a javaslat a kormány részéről is támogatást nyer majd, hiszen Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter is megelégedését fejezte ki ezzel kapcsolatban. A liberális párti képviselő úgy fogalmazott, számít a hipermarket-láncok ellenállására, de úgy véli, az országnak nem érdeke, hogy a kínai fokhagymát és a dél-afrikai paradicsomot támogassa, sokkal inkább a tordai hagymát és a noszolyi sajtot. A törvénytervezetben 5000 és 10 000 lej közötti bírságot is kilátásba helyeznek azok számára, akik majd nem teljesítik az előírásokat.
A mezőgazdasági miniszter egyébként a napokban úgy nyilatkozott: nincs igaza annak, aki azzal rémisztget, hogy Romániát élelmiszerválság fenyegetné, hiszen az ország mezőgazdasági potenciálja akkora, hogy nemhogy a lakosság ellátására, hanem exportra is jut, főleg akkor, ha a jelenleg parlagon levő területeket is megművelik. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a termelés rentábilis legyen – mondta a tárcavezető.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.