
Fotó: A szerző felvétele
2011. február 15., 10:132011. február 15., 10:13
Michel Lamoot, a Real romániai vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az országos projektet január utolsó napján indították útjára Temesváron, Nagyvárad pedig a második állomás, amelyet újabbak követnek majd az ország többi, mezőgazdasági vagy egyéb termelői potenciállal rendelkező részein. A vezérigazgató hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy a Real az importárut próbálná eltüntetni a polcokról, hiszen ez lehetetlen is volna – a projekt célja inkább az, hogy az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítson azoknak a termelőknek, akik földrajzilag közel élnek az üzletekhez, és így friss és minőségi, valószínűleg nem is drága árut juttathatnának el a hipermarketekbe.
Becslése szerint jelenleg a Real által kínált áru kilencven százaléka származik román cégektől, és csak a többi az üzletlánc saját importjából, de tény, hogy a hazai vállalkozások jó része is külföldről, például Törökországból vagy Lengyelországból szerzi be az árut, tehát valójában az is import – ennek pedig szerinte nincs túl sok értelme. A most felkínált partnerség a kistermelők számára is garanciát jelenthetne arra, hogy betakarítás után lesz hol értékesíteni a zöldségeket-gyümölcsöket, az üzletlánc pedig speciális, hosszú távú szerződéseket köt majd velük, nem pedig 2-3 éves lejáratúakat, ahogy ez a retail-rendszerben egyébként szokás – részletezte Michel Lamoot. „Valójában most felborítunk egy szabályt azzal, hogy nem Bukarestben kezdjük a potenciális beszállítók felkutatását, hanem helyben” – hangsúlyozta az igazgató, s hozzátette: a megkötendő hosszú lejáratú szerződések a kistermelőnek akár bankhitel felvételében is segíthetnek, hiszen egyfajta garanciát is biztosítanak.
A Real két dolgot vár el leendő helyi beszállítóitól: minőséget és megbízhatóságot – szögezte le az igazgató. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az előre megkötött szerződésben foglaltakat a termelő teljesítse. A szerződésnek és a hamar kézhez kapott fizetségnek köszönhetően már jó előre tudja, mennyi vetőmagot, trágyát kell megvásárolnia ahhoz, hogy az ígért menynyiséget később betakaríthassa. Az igazgató becslése szerint több találkozót követően, márciusban vagy áprilisban alá is írhatják az első szerződéseket, de a felkínált lehetőség a továbbiakban is megmarad.
Eközben egy törvénytervezet is készülőben van, amely arra kötelezné a Romániában tevékenykedő hipermarketláncokat, hogy egy-egy üzlet területének legalább tíz százalékán kizárólag helyi termékeket tegyenek a polcra – olyasmit, ami az illető megye termelőitől származik. A tervezetet egy liberális és egy demokrata-liberális párti képviselő, Horea Uioreanu és Mircia Giurgiu terjesztette elő. A két honatya úgy véli, a nagy viszonteladók tulajdonképpen akadályozzák a helyben előállított élelem és egyéb termékek eladását, nehéz helyzetbe hozva ezzel a kistermelőket. Indoklásuk szerint az általuk kidolgozott törvénytervezet a romániai gazdaság fellendítésében is szerepet játszana, hiszen termelésre és fogyasztásra buzdítana. Uioreanu arra számít, hogy a javaslat a kormány részéről is támogatást nyer majd, hiszen Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter is megelégedését fejezte ki ezzel kapcsolatban. A liberális párti képviselő úgy fogalmazott, számít a hipermarket-láncok ellenállására, de úgy véli, az országnak nem érdeke, hogy a kínai fokhagymát és a dél-afrikai paradicsomot támogassa, sokkal inkább a tordai hagymát és a noszolyi sajtot. A törvénytervezetben 5000 és 10 000 lej közötti bírságot is kilátásba helyeznek azok számára, akik majd nem teljesítik az előírásokat.
A mezőgazdasági miniszter egyébként a napokban úgy nyilatkozott: nincs igaza annak, aki azzal rémisztget, hogy Romániát élelmiszerválság fenyegetné, hiszen az ország mezőgazdasági potenciálja akkora, hogy nemhogy a lakosság ellátására, hanem exportra is jut, főleg akkor, ha a jelenleg parlagon levő területeket is megművelik. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a termelés rentábilis legyen – mondta a tárcavezető.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.