2010. november 25., 08:152010. november 25., 08:15
A tervezet valójában az élelmiszer-ipari termékek forgalmazását szabályozó törvényt módosítaná. A mezőgazdasági miniszter szerint meg kell mutatni a fogyasztóknak a helyi és a hagyományos termékeket, a helyi termelőknek pedig nem az út szélén kellene árulniuk a saját recept szerint készített szilvaízet, kolbászt vagy házikenyeret, ezeknek a helyük ott van az élelmiszerüzletekben.
Nem túl derűlátó azonban az intézkedés kapcsán Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, aki szerint előbb részletes elemzésre, pontos adatokra van szükség. „A minisztériumnak jelenleg nem állnak a rendelkezésére olyan adatok, amelyek rámutatnának, hogy a boltok polcain levő termékek hány százaléka helyi termék, lehet hogy 10–15 vagy 20.
Nincs továbbá olyan elemzés, amelyből kiindulva azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi tíz százalékot húszra, vagy az öt százalékot tízre kellene emelni” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tánczos. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek helyzetbe hozzák a helyi termelőket, megkönnyítik a helyi termékek piacra jutását, de nem biztos, hogy ez a legjobb vagy az egyetlen megoldás.
„Átlátható, ellenőrizhető jogszabályokat kell kidolgozni, különben nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Külföldön például annyira erősek a hagyományos, helyi termékek, hogy ilyen jellegű protekcionizmusra nincs szükség” – összegezte Tánczos.
A helyi termékek és beruházási lehetőségek népszerűsítésével küzdene a válság ellen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. Herman Rosner, a kamara elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben gyakorlati eljárásokat dolgoznak ki, hogy a helyi nagyáruházakban nagyobb arányban kerüljenek a polcokra a helyi termékek. Rosner szerint olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amely minden fél számára előnyös.
A projekt célja a helyi vállalkozások fenntartása és fejlesztése, a jelenlegi munkahelyek megőrzése, újak létrehozása, hiszen ezáltal növekszik az önkormányzat adóbevétele, fogalmazta meg Rosner, aki arról is tájékoztatott, hogy multimédiás anyagokat készítenek a befektetési lehetőségekről, amelyeket a kamara hazai és európai hálózatán keresztül népszerűsítenek, és a gazdasági képviseletek révén a világ bármely tájára eljuttatnak.
Ne emeljék 2011-ben a helyi adókat és illetékeket – szólítja fel a háromszéki önkormányzatokat a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége. A felhívás szerint a választott elöljárók ezzel is támogathatják a vállalkozói szférát. Herman Rosner kamaraelnök szerint a pénzügyi-gazdasági válság lesújtó hatással volt a háromszéki üzleti életre, hiszen az év első kilenc hónapjában összesen 1854 céget számoltak fel, zártak be vagy függesztették fel ideiglenesen tevékenységüket. Ez a 2010-ben bejegyzett vállalkozások 24 százalékát jelenti.
A statisztikák szerint idén szinte háromszor annyi vállalkozás ment csődbe, mint tavaly. Rosner elmondta, a helyzet súlyosságára utal, hogy a háromszéki cégek toplistájában szereplő vállalkozások közel 5 ezerrel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint egy évvel korábban, vagyis a magánszférában 23 százalékkal csökkent az állások száma. Ezekből az adatokból kiindulva kéri a kamara, hogy a jövő év első három negyedében semmiképpen ne növeljék a helyi adókat és illetékeket, és ha ez mégsem lehetséges, akkor a kormány által megengedett alsó és felső határ közötti középutat válasszák.
A helyi önkormányzatokhoz elküldött körlevelében a kamara elnöke arra biztatja az elöljárókat, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el egy olyan alapot, amelyből támogatni tudják a kis- és közepesvállalkozások vásárokon, kiállításokon való részvételét, ezek honlapjának elkészítését, márka- és védjegyük bejegyeztetését, a különböző minősítések megszerzését. Rosner szerint az önkormányzatok ilyen módon tudnak hozzájárulni a gazdaság serkentéséhez. Mint beszámoltunk, a kamara az elmúlt év végén is hasonló felhívással fordult az önkormányzatokhoz, de eredménytelenül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok