Hasznosítanák a megújuló energiát Szatmárban

Pekó László, a szabolcsi kamara elnöke az MTI-nek elmondta, a közös projekt során a szakemberek pontosan feltérképezték az energia-szektor fejlesztési lehetőségeit, amit az érdeklődő vállalkozások, sőt települési önkormányzatok is hasznosíthatnak. A kamarai vezető hozzátette, a beruházásra vállalkozók önállóan vagy együttműködve, akár közös, magyar–román tőkével is megvalósíthatják fejlesztési terveiket a természetes energiaforrások felhasználásánál vagy a megújuló energia előállításánál. Pekó kiemelte: a megújuló energia előállítása területén számos lehetőség nyílik befektetésre, hiszen mind Szabolcs-Szatmár-Bereg, mind pedig a romániai Szatmár megye jó adottságokkal rendelkezik. Szabolcsban 3 ezer négyzetkilométert meghaladó a mezőgazdasági szántóterület, míg az erdők nagysága közel 600 négyzetkilométer, s ez „valóságos aranybánya” a biomasszás energia, valamint a hajtóanyag előállításához.

Szatmár megyében szintén közel 600 négyzetkilométer nagyságú az erdőterület, a szántó pedig nagyobb a szabolcsinál, meghaladja a 4400 hektárt.     A területeken a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás során évente több millió tonna biomassza- alapanyag képződik, így például növényi hulladék, gabona- és repceszalma, kukorica- és napraforgószár vagy fanyesedék, ami tüzelőanyagként szolgálhatna. Emellett úgynevezett energianövényeket is lehetne telepíteni, fákat, füveket vagy nádféléket. Az alapanyagot kisebb vagy akár közepes méretű települési fűtőművek, kiserőművek működtetéséhez lehetne felhasználni. A földeken motorhajtó anyagok, biodízel és bioetanol előállításához szintén lehetne termeszteni repcét, kendert vagy tritikálét, illetve a leggyengébb minőségű területeken csicsókát is, amiből 7–12 liter bioalkohol nyerhető mázsánként. Az állattartó telepek pedig a biogáz előállításánál játszhatnának szerepet.

A nap- és a szélenergia hasznosításához szintén jók a feltételek a két megyében, mivel a napsütéses órák száma Szabolcsban évenként 1700–2000 közötti, Szatmár megyében pedig 2300 fölötti. A szél sebessége 60 méteres magasságban percenként 5, illetve 8 méteres. Az adatok alapján jó hatékonysággal működtethetők lennének napelemek, napkollektorok és szélkerekek a használati meleg víz vagy az elektromos áram előállításához. Egy másik tanulmány szerint a föld alatti termálvízkészletet ugyancsak jó hatékonysággal lehetne hasznosítani mindkét megyében, a magasabb hőmérsékletűt akár fürdők, strandok létrehozásánál, míg az alacsonyabbat leginkább kommunális fűtésre.