2011. szeptember 25., 14:292011. szeptember 25., 14:29
A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország \"ellenőrzött\" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.
Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot kétezer milliárd euróig terjedő összegre töltenék fel, és ebből vonnának \"tűzfalat\" a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsősorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré.
A legutóbbi londoni adósságpiaci adatok szerint azonban máris a valutauniós periféria adósságválságának járványszerű terjedésére utal, hogy a legnagyobb központi eurótagállamok törlesztéskockázatára köthető biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) hirtelen megugrással rekordra drágultak az elmúlt kereskedési héten.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a német kormánykötvények CDS-középárfolyama a hétzáró pénteki londoni kereskedésben 105-106 bázispont környékén járt, de a hét második felében mértek 107 bázispont feletti német CDS-árazást is, ami rekord az euróövezeti kockázati megítélés alapmércéjének tekintett Németország esetében.
A német CDS-díjszabások még az elmúlt kereskedési hét elején is csak 85 bázispont körüli szinteken mozogtak Londonban.
A hétvégére kialakult német CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a német szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladta a 105 ezer eurót minden 10 millió euró német államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis egyetlen kereskedési hét alatt 20 ezer euróval drágult.
Különösen feltűnő, hogy a német CDS-kontraktusok most már jóval drágábbak az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság, Nagy-Britannia törlesztésbiztosítási tranzakcióinál: a brit CDS-középárfolyam az összehasonlítható futamidőre 93-94 bázispont környékén járt a londoni kereskedési hét végén.
Az elmúlt héten szintén rekordra, most először 200 bázispont fölé emelkedett a második legnagyobb eurógazdaság, Franciaország CDS-kontraktusainak díjszabása.
E piaci hangulatban a pénzügyi válság korai szakasza óta nem mért szintekre drágultak a magyar szuverén törlesztéskockázat biztosítási ügyletei is.
A CMA DataVision kimutatása szerint az irányadó ötéves futamidőre 525 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 525 ezer euró - volt a magyar CDS-középárfolyam a pénteki londoni kereskedésben.
A hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban.
A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA DataVision legfrissebb, idei második negyedévi globális adóskockázati listáján - amely a CDS-ügyletek júniusi utolsó londoni középárazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország volt a világ legkockázatosabb államadósa, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok