
2010. február 23., 09:062010. február 23., 09:06
Reményeink szerint márciustól már Magyarországra, Olaszországba és Szlovéniába fogjuk exportálni a termékeinket – nyilatkozta a Krónikának Benedek Árpád, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft. működtette húsfeldolgozó üzem tulajdonosa.
Az üzletember közölte, a Benedek márkanéven országszerte közismert húskészítmények és hentesáruk minőségi mutatói eddig is eleget tettek az uniós piac előírásainak és elvárásainak, hiszen a cég régóta rendelkezik azzal az ovális pecséttel, amely feljogosítja az exporttevékenységre, azonban mostanáig Románia nem exportálhatott húsipari termékeket. A 2009. március 1-jétől működő új üzemben több mint 135 féle húsipari terméket gyártanak, a kínálat folyamatosan bővül, illetve megújul és jelenleg az ország hat megyéjének mintegy 1200 üzletében kaphatók az ízletes húskészítmények.
„Elsősorban kereskedő vagyok, és senki sincs a felmenőim között, akinek bármi köze lett volna a húsfeldolgozáshoz, de a kihívásokat mindig is szerettem” – magyarázta Benedek Árpád, kifejtve, 2004-ben, amikor megvásárolta az akkoriban svájci tulajdonban lévő gyergyószentmiklósi vágóhidat, mindössze az a cél vezérelte, hogy a létesítményt helyi vállalkozóként visszaszerezze a városnak. Mint mondta, terveihez sokan szkeptikusan viszonyultak, mondván: Gyergyó vidékén nem lehet húsüzemet működtetni, viszont azzal is tisztában volt, hogy a régi, elavult gépsorokkal nem lesz képes olyan minőségű árut előállítani, amely megállja helyét az európai piacon.
„Döntenem kellett, vagy létesítek egy új, az európai normáknak megfelelő üzemet, vagy lemondok a terveimről” – részletezte Benedek, aki végül úgy döntött, megmutatja a szkeptikusoknak, hogy egy jó üzleti stratégiával Gyergyóban is lehet húsüzemet működtetni. Tervei megvalósításához banki hitelt vett fel, illetve a SAPARD-ügynökségnél pályázott, és 2007-ben el is kezdték az új gyár építését, amit 2009 tavaszán beüzemeltek. A négymillió euró összegű beruházás háromnegyedét banki hitelből, egynegyedét pedig a SAPARD-ügynökség pályázatán nyert összegből sikerült tető alá hozni.
Közel egyéves működése során az üzem több mint száz alkalmazottja naponta húsztonnányi ízletes, Benedek márkanévvel ellátott, mintegy 135 féle felvágottat és egyéb húskészítményt gyárt, amit a cég 12 ügynöke juttat el az ország különböző részein élő vásárlókhoz. A feldolgozáshoz szükséges marhahúst a környékbeli tenyésztőktől szerzik be, a sertéshúst a Kézdivásárhely melletti lemhényi sertéshizlaldából hozzák, a virslik, parizerek alapanyagául szolgáló csirkehúst pedig egy bukaresti cég szállítja.
Az ízletes, házias jellegű szalámik, kolbászok és egyéb húskészítmények receptjeit svájci, osztrák és magyar élelmiszer-technológusoktól szerezte meg Benedek. A kínálatot állandóan újabb termékekkel bővíti, illetve a régi, már „megunt” termékeket, újabbakra, jobbakra cseréli. „Változó a vásárlók ízlése” – avatott be a „háttértitkokba” Benedek Árpád, kifejtve, esetenként néhány régi terméket kivesznek a forgalomból, helyettük pedig újabbak kerülnek, amelyek minőségét a baráti körben „teszteli”.
„Ha nekik ízlik, lehet nyugodtan vinni az üzletekbe” – szögezi le a vállalkozó, és azt is elmondja, hogy sok esetben a megrendelőit is meghívja üzemlátogatásra, mert ez csak növeli a termékbe vetett bizalmat. „Célunk, hogy az ország nagyobb városaiban saját bemutató üzleteket hozzunk létre, de építjük a kapcsolatokat a különféle nagy üzletláncok irányában is” – részletezte terveit Benedek Árpád. Hozzátette, ezzel párhuzamosan nem feledkeznek meg a kis környékbeli falusi boltokról sem, noha sokszor a szállítási költség felemészti a nyereséget. „Lényeges számunkra, hogy mindenkihez eljussanak a termékeink, akik megkóstolták és megszerették” – szögezte le a gyergyószentmiklósi vállalkozó.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?