Garanciaalap: nincs baj az Első otthon programmal

Az intézmény illetékesei az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkoztak: hozzájuk egyetlen pénzintézet sem nyújtott be erre vonatkozó kérést, sőt jelenleg folyik annak engedélyezése, hogy a programban résztvevő húsz bank mekkora keretet kap az államtól az Első otthon-hitelekre. A garanciaalap emlékeztetett: a pénzügyminisztérium 2016-ra 1,5 milliárd lejt utal ki a kedvezményes ingatlankölcsönökre.

A román sajtó az elmúlt napokban arról számolt be: elképzelhető, hogy a Raiffeisen Bank és az Alpha Bank is kiszáll az Első otthon programból. A Raiffeisen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a honlapján szereplő adatok szerint megemelte mind a lej, mind a valutaalapú ingatlanhitelek esetében az ügyféltől kért önrészt, míg az Alpha internetes oldalán egy ideje nem szerepelnek a szolgáltatások között az Első otthon keretében igényelhető kölcsönök feltételei. Az Economica.net felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a módosításokat csak a pénzintézetek weboldalán tüntették fel, hivatalosan egyik bank sem közölt semmit erre vonatkozóan sem a sajtóval, sem a kliensekkel, illetve más intézményekkel.

A garanciaalap tájékoztatása szerint így az Első otthon programban idén is részt vesz a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD, a Raiffeisen, a Banca Românească, az Alpha Bank, a Millennium, a Transilvania Bank, a CEC Bank, a Bancpost, a Piraeus Bank, az Intesa Sanpaolo, az UniCredit, a Credit Agricole, az OTP, a Leumi, a RIB, az ING, a Marfin Bank és a Creditcoop.

Noha az állami programmal felvett kölcsönök és a pénzintézetek saját ingatlanhitele tekintetében nincs nagy különbség a havi kamatok között, az Első otthon nagy előnye, hogy az ügyféltől igényelt önrész mindössze 5 százalék. A kormány adatai szerint az Első otthon 2009-es elindítása óta több mint 116 ezer kölcsönt vettek fel 13,9 milliárd lej értékben, tavaly ugyanakkor 30 ezer, legfeljebb 30 éves futamidejű, lej alapú hitelt adtak a bankok. A program keretében felvett kölcsönök átlagos értéke 38 ezer euró.

A Román Nemzeti Bank (BNR) eközben saját negyedéves felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy a romániai kereskedelmi bankok többsége még az idei első negyedévben az ingatlanhitelek feltételeinek szigorítására készül. A pénzintézetek ezzel szemben egyelőre nem tervezik a fogyasztási kölcsönök kritériumainak módosítását. Ehhez képest az eurózónában tevékenykedő bankok az elmúlt időszakban lazítottak az ingatlanhitelek terén.

Elképzelhető, hogy a romániai pénzintézetek az úgynevezett hitelcserés törvénytervezet miatt térnek el az európai tendenciától. A tervezet azt írja elő, hogy azok a nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden további tartozást. A dokumentumot közvitára terjesztése óta hevesen bírálják a kereskedelmi bankok.

Váratlanul magas a Raiffeisen profitja

Váratlanul magas, 383 millió euró lett a Raiffeisen Bank International (RBI) profitja – közölte a bank vezetése hétfőn. Amint arról az MTI beszámolt: a 2015-ös kockázati céltartalék 1,266 milliárd euró, vagyis 28 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest. A bank közlése szerint az adózás előtti eredmény 696 millió euró volt. Az adminisztratív kiadások négy százalékkal, 2,915 milliárd euróra csökkentek az előző évhez képest. Az éves eredmény tartalmazza a cégérték értékvesztését is, valamint a 2014-es évből átcsoportosított kockázati költséget.
Az előzetes számok alapján a kockázattal súlyozott eszközérték 2015 év végére 63 milliárd euróra rúgott, míg 2014-ben még 69 milliárd euró volt. Az elsődleges alapvető tőke 11,5 százalékot ért el, míg 2014 végén 10 százalékon állt. A bank vezetése az éves közgyűlésen osztalékfizetést nem ajánl a 2015-ös pénzügyi évre.