
Népszerű a diákmunka, ám a cégeket elriasztja a bürokrácia, és nem minden esetben veszik igénybe a havi 250 lejes állami támogatást, inkább zsebből kifizetik a vakációban munkát vállaló fiatalokat.
2016. július 27., 13:452016. július 27., 13:45
Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, eddig 85 fiatalt alkalmaztak Háromszéken, közülük egy egyetemista, a többiek középiskolások, hét cég ajánlott nekik munkát a termelésben, a kereskedelemben és a szolgáltatások terén.
Mint ismeretes, a vakáció alatt a cégek állami támogatást kapnak, hogy diákokat foglalkoztassanak. A 16 és 18 év közti fiatalokat legtöbb hatvan napra lehet alkalmazni, de legkésőbb az iskolakezdésig dolgozhatnak. A kiskorúak szülői beleegyezéssel vállalhatnak nyári munkát, legtöbb napi hat órára köthetnek szerződést a munkaadóval, a felnőttkorúak, tehát akik már betöltötték a 18 évet, nyolcórás munkaidőt is vállalhatnak.
A diákokat foglalkoztató cégeknek meg kell adniuk a minimálbért, természetesen nagyobb fizetést is ajánlhatnak a fiataloknak, az állam a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül mindenképpen havi 250 lejt pótol a bérbe. Kelemen Tibor elmondta, ha igénybe veszik az állami támogatást, akkor több igazolást is be kell szerezni, például az iskolák titkárságáról, így gyakran a munkaadók lemondanak a szubvencióról, és egyszerűen meghatározott időre felveszik a diákokat.
Az ifjúsági szervezetek szerint ugyanakkor a diákmunka ennél népszerűbb is lehetne, ám a fiatalok általában két-három hetet dolgoznának, hogy meglegyen a pénzük a nyaralásra, a fesztiválokra, hosszabb időre nem szívesen kötik le magukat, ám a cégeknek már nem éri meg ilyen rövid időre betanítani őket.
Mindenki jól jár
Az igazgató úgy tudja, a konfekciógyárak, a gépkocsialkatrész-gyárak is foglalkoztatnak a vakációban fiatalokat, sok esetben az alkalmazottak gyerekei közül toboroznak. Kelemen szerint ezzel mindenki jól jár, hiszen a vállalkozó pluszsegítséghez jut, el tudja küldeni az alkalmazottait szabadságra, a fiatalok pedig zsebpénzt és tapasztalatot szerezhetnek. A szakember szerint a diákmunka arra is jó, hogy a fiatalok megszokják a rendszeres munkát, kapcsolatokat építhetnek ki, amit az iskola elvégzése után a munkahelykeresésben hasznosíthatnak. Az is gyakori, hogy a diákok a vakációban ott vállalnak munkát, ahol a kötelező iskolai gyakorlatot végzik.
A kereskedelmi kamara is segít
A diákmunka iránt érdeklődő fiatalok Kovászna megyében például a kereskedelmi és iparkamaránál is leadhatják önéletrajzukat, a tagság körében próbálnak ideiglenes munkát találni nekik. Édler András kamaraelnök kedden a Krónika megkeresésére elmondta, elsősorban a kapcsolatépítés szempontjából lehet fontos az idénymunka, a diákok ugyanakkor betekintést nyerhetnek a különböző szakmákba, ami segíti őket a pályaválasztásban, de akár vállalkozhatnak is, amikor befejezik a tanulmányaikat. A munkaadók pedig potenciális munkatársat láthatnak a megbízható, jól teljesítő fiatalokban, és mivel egyre inkább munkaerőhiány van, hosszú távú szerződést is ajánlhatnak. Édler ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak szalagmunkát végezzenek a vakációban, hanem olyan területeken is kipróbálják magukat, ahol kreativitásra, rugalmasságra van szükség.
Segély a frissen végzetteknek
Augusztus másodikáig jelentkezhetnek a frissen végzett fiatalok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék őket a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél (AJOFM). Ha nem tartják be a határidőt, elveszítik a jogot, hogy fél évig állami segélyben részesülhessenek. Kovászna megyében egyébként idén mostanáig kevesebb pályakezdő regisztrált, bár a hivatal munkatársai a tanintézetekben tájékoztatták őket a lehetőségről.
Kelemen Tibor igazgató szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy sokan már találtak munkát külföldön vagy az országban, aki pedig egyetemen folytatja a tanulmányait, amúgy is csak októberig jogosult a támogatásra. A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a frissen végzettek nem találják vonzónak a havi 250 lejes segélyt, ennyi pénzért nem vállalják az ügyintézés bonyodalmait. A pályakezdők a személyi igazolványukkal, a születési bizonyítványukkal és ezek másolatával, pénzügyi bizonyítvánnyal, a munkaképességüket igazoló háziorvosi bizonylattal és a tanulmányaik elvégzéséről kiállított igazolással jelentkezhetnek az ügynökségeknél.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!