Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

,,Kerestük a kiutat. Nagy gyártókapacitásunknak köszönhetően az a döntés született, hogy ez az út a petrolkémia felé vezet. Sokat beszéltünk az integrált modellről a kőolajtól a végtermékekig, azt akartuk, hogy mindent tudjunk ellenőrizni. Megnéztük, hogy a meglévő értékláncban mit tudnánk gyártani, és a száznál több terméktől eljutottunk egy szűkebb, egy számjegyű termékskáláig. A poliol üzem megépítése mögött részletes hatásvizsgálatok állnak, a létesítmény működéséhez pedig a piacon létező legkorszerűbb technológiát szereztük meg” – foglalta össze az előzményeket Császár Péter.

A több lábon állást választva a Mol mindkét irány mellett kitart, és idővel a piaci kereslet dönti el, hogy hosszabb távon merre fejlődik az ágazat. A műanyaggyártás alapanyagának számító poliol-termékeket a szakember szerint egész Európában szeretnék értékesíteni. A román piacról szólva Császár Péter azt mondta, hogy térségünkben a Mol számára a lengyel, a román és a törökországi ipar a legfontosabb felvevőpiac.

A gyár környezetkímélő technológiája kellemes meglepetést okozott a laikusok számára, hiszen korábban a vegyipari kombinátok szomszédságában orrfacsaró bűzhöz szokott emberek Tiszaújvárosban semmiféle kellemetlen szagot nem éreztek, annyira zárt rendszerben működő technológiai újításokról van szó.

A gyár építését bemutató kisfilmből az is kiderült, hogy a Thaiföldön felépített üzemet darabjaira szedték szét, és vízi úton juttatták el a Tisza-parti városba. A beruházáson több ezer fős nemzetközi szakembergárda dolgozott, a mérnöki tervezés Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon zajlott. Az üzemek berendezései 24 országból érkeztek. A komplexum építéséhez 75 000 köbméter betont, 13 000 tonna acélt használtak fel, 2500 kilométer kábelt és 700 km csővezetéket fektettek le több mint 18 millió munkaóra alatt.

Orbán Viktor szerint a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá, hiszen Tiszaújvárosban egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt.

„A poliolt a laikusok hívhatják »a műanyaggyártás svájci bicskájának« is, hiszen mindenre jó, az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is kiemelte, hogy az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak. Ez a cég volt a ,,mentsvár az ínséges időkben”, amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként elavult szocialista ipart a ,,privatizáció jogcímén elkótyavetyélték”, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is.

Orbán a magyar iparfejlesztés jövőjéről szólva kifejtette: ,,lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.