A tiszaújvárosi poliol üzem a világban ismert legkorszerűbb csúcstechnológiával van ellátva
Fotó: Makkay József
Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók. Az 1,3 milliárd euróból megvalósított gyártóüzem évente mintegy 200 000 tonna poliolt állít majd elő.
2024. május 14., 20:002024. május 14., 20:00
2024. május 14., 20:282024. május 14., 20:28
A Magyar Olajipari Társaság (Mol) eddigi legnagyobb ipari beruházásaként létrejött Mol Poliol Komplexum új tiszaújvárosi petrolkémiai gyárát kedden Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ilse Henne, a németországi Thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja ünnepélyes keretek közt avatta fel. A Mol-csoport az egyetlen olyan cég Magyarországon és az egész kelet-közép-európai régióban, amely a kőolaj-feldolgozástól kezdve a poliolok (széleskörben alkalmazott műanyag-alapanyagok) előállításáig kézben tartja a gyártás teljes értékláncát. Az 1,3 milliárd euróból megépült gyárkomplexum a Mol legnagyobb organikus beruházása, amelyhez a magyar állam 131 millió eurós támogatással és társasági adókedvezménnyel járult hozzá.
A rendezvényre meghívták a Magyarországgal szomszédos országok több Mol-munkatársát és számos újságírót is, közöttük a Krónika szerkesztőjét. A keddi rendezvényt megelőzően a kelet-európai újságírócsapatnak szakmai beszélgetés keretében mutatták be a beruházás történetét. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, valamint a Mol Downstream Vegyi anyagok ügyvezető igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, hogy
,,Kerestük a kiutat. Nagy gyártókapacitásunknak köszönhetően az a döntés született, hogy ez az út a petrolkémia felé vezet. Sokat beszéltünk az integrált modellről a kőolajtól a végtermékekig, azt akartuk, hogy mindent tudjunk ellenőrizni. Megnéztük, hogy a meglévő értékláncban mit tudnánk gyártani, és a száznál több terméktől eljutottunk egy szűkebb, egy számjegyű termékskáláig. A poliol üzem megépítése mögött részletes hatásvizsgálatok állnak, a létesítmény működéséhez pedig a piacon létező legkorszerűbb technológiát szereztük meg” – foglalta össze az előzményeket Császár Péter.
A több lábon állást választva a Mol mindkét irány mellett kitart, és idővel a piaci kereslet dönti el, hogy hosszabb távon merre fejlődik az ágazat. A műanyaggyártás alapanyagának számító poliol-termékeket a szakember szerint egész Európában szeretnék értékesíteni. A román piacról szólva Császár Péter azt mondta, hogy térségünkben a Mol számára a lengyel, a román és a törökországi ipar a legfontosabb felvevőpiac.
A gyáravatás ünnepélyes pillanatai: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilse Henne, a Thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja
Fotó: Makkay József
A gyár területén felállított jókora vendégsátorban rendezett üzemavató ünnepségen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Mol Poliol Komplexum az egész régió vegyiparában új fejezetet nyit, Tiszaújváros felkerül a vegyipari világtérképre. A Magyar Olajipari Társaság vezetője párhuzamba állította a környezetvédelmi célokkal magyarázott „európai ipartalanítást” azzal az iparosítási trenddel, ami az elmúlt években Magyarországon tapasztalható. A magyar óriásvállalat 2010 óta az anyaországban és a régióban több mint 4 ezermilliárd forintot költött beruházásokra és 2030-ig további 5 ezermilliárd forintot tervez fejlesztésekre.
A gyár környezetkímélő technológiája kellemes meglepetést okozott a laikusok számára, hiszen korábban a vegyipari kombinátok szomszédságában orrfacsaró bűzhöz szokott emberek Tiszaújvárosban semmiféle kellemetlen szagot nem éreztek, annyira zárt rendszerben működő technológiai újításokról van szó.
A gyár építését bemutató kisfilmből az is kiderült, hogy a Thaiföldön felépített üzemet darabjaira szedték szét, és vízi úton juttatták el a Tisza-parti városba. A beruházáson több ezer fős nemzetközi szakembergárda dolgozott, a mérnöki tervezés Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon zajlott. Az üzemek berendezései 24 országból érkeztek. A komplexum építéséhez 75 000 köbméter betont, 13 000 tonna acélt használtak fel, 2500 kilométer kábelt és 700 km csővezetéket fektettek le több mint 18 millió munkaóra alatt.
Orbán Viktor: a poliolt a laikusok hívhatják „a műanyaggyártás svájci bicskájának”
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A keddi avatóünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar iparstratégia jó terv, szemben az európai törekvésekkel, amelyek nem támogatják az ipart, hanem veszélyesnek tartják, és környezetszennyezési okokra hivatkozva le akarják építeni. „Ezt zöldítésnek hívják, de rengeteg ipari kapacitás vesz el ebben a rosszul megtervezett folyamatban” – fogalmazott a kormányfő, aki hangsúlyozta, hogy a magyar iparstratégia fontos eleme az ágazat állami eszközökkel történő ösztönzése. A magyar állam erre külön programot hirdet a kis és közepes vállalkozások számára: a következő időszakban mintegy ötezer kkv-nak szeretnének támogatást nyújtani, amellyel ezek kiléphetnek a nemzetközi piacokra.
Orbán Viktor szerint a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá, hiszen Tiszaújvárosban egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt.
„A poliolt a laikusok hívhatják »a műanyaggyártás svájci bicskájának« is, hiszen mindenre jó, az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is kiemelte, hogy az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak. Ez a cég volt a ,,mentsvár az ínséges időkben”, amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként elavult szocialista ipart a ,,privatizáció jogcímén elkótyavetyélték”, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is.
Orbán a magyar iparfejlesztés jövőjéről szólva kifejtette: ,,lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.
A teljes európai piacot megcélozó, ultramodern technológiával ellátott tiszaújvárosi Mol Poliol Komplexum háromszáz képzett szakembert és szakmunkást foglalkoztat. A MOL-csoport egy nemzetközi, integrált olaj-, gáz-, petrolkémiai és fogyasztói kiskereskedelmi vállalat, melynek székhelye Budapesten, Magyarországon található. Több mint 30 országban aktív, 25 000 fős dinamikus nemzetközi munkaerővel és több mint 100 éves múlttal. A MOL-csoport három finomítót és két petrolkémiai komplexumot üzemeltet integrált ellátási lánc irányítás alatt Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, valamint több mint 2400 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik Közép- és Délkelet-Európa 10 országában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!