Elszippantja a jövedelmeket a központi költségvetés

A testület adatai szerint Romániában idén  Argeş, Brassó, Kolozs és Szeben megye fejlődik a  legdinamikusabban, míg a másik végleten Kovászna, Bihar, Szatmár, Szilágy megyében lassú, mindössze egy százalék alatti gazdasági fellendülésre számítanak. Hargita és Maros megye az ország többségéhez hasonlóan mérsékelt ütemben lábal ki a válságból, 1-1,5 százalék közötti gazdasági fejlődéssel. Antal Árpád hangsúlyozta, az előrejelzés készítői elkövették azt a hibát, hogy összehasonlították a különböző megyéket, holott ezt csak sokkal összetettebb mutatók figyelembevételével lehetne megtenni. Nem lehet összehasonlítani például Kovászna és Brassó megyét, hiszen míg Brassó megye lakosságának 80 százaléka él városon, Kovászna megyében a lakosság fele vidéken lakik.

Nem lehet viszonyítani a bevételek és a költségek arányát sem, Kolozsváron nagyobbak a bevételek, de az élet is sokkal drágább, mint Sepsiszentgyörgyön. Ugyanakkor egy kis faluban a sepsiszentgyörgyinél is kisebbek a jövedelmek, viszont kevesebbet is költenek, hiszen például alig vásárolnak élelmet, a nagy részét megtermelik.

A mutatókat a szociológus szerint az is befolyásolja, hogy a nagyvállalatok adói a központi költségvetésbe kerülnek. Antal Árpád elmondta, a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalék az energetikai, a kommunikációs ágazatok és a bankszektor tevékenységéből származik, ezek viszont adójuk kevesebb mint 0,1 százalékát fizetik a helyi költségvetésekbe.  A sepsiszentgyörgyi benzinkutak, bankfiókok, a városban befizetett villany, gáz és telefonszámlák utáni forgalom- és profitadó mind Bukarestbe kerül, a városban csak az ott foglalkoztatott alkalmazottak után adóznak, részletezte a polgármester.
Ugyanakkor az évi 25 millió eurónál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek is kötelező módon Bukarestben vannak bejegyezve. 

Antal Árpád kifejtette, az autonóm Székelyföld pénzügyminisztereként elsősorban ezt rendezné, hogy ezek az összegek helyben maradjanak. Szerinte ugyanakkor Kovászna megyében nem olyan aggasztó a helyzet, mint ahogy azt az előrejelzések készítői látják, például Sepsiszentgyörgyön márciusban 3,32 százalékos volt a munkanélküliségi mutató, miközben a megyei átlag 9-10 százalék és az országos átlag 6-7 százalék. Az elöljáró arra számít, hogy eredményei lesznek  a helyi határozatnak, amely ettől az évtől lépett érvénybe, és amely  különböző kedvezményeket szavatol azoknak, akik beruháznak, építenek vagy munkahelyet hoznak létre a városban. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a három évre szóló határozat a vállalkozás típusa, a beruházás nagysága és a létrehozott munkahelyek számának függvényében nyújt kedvezményeket a vállalkozóknak.

Antal úgy látja, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vonzóbb ajánlatot kínál a beruházóknak, mint a környező városok, beleértve Brassót is. A polgármester szerint olyan beruházásokat kell bátorítani, amelyek jól fizetett munkahelyeket hoznak létre, ugyanis – mint fogalmazott – az állam húsz éve a tétlenséget bátorítja, sokan azt választják, hogy havi 400 lej segélyért otthon ülnek, mintsem hogy havi 600 lejért munkát vállaljanak.