Ködbe vész a saját lakás? 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt
Az Első otthon programból alakuló Új otthonról szóló sürgősségi kormányrendelet visszavonását és széleskörű konzultációt kérnek a fiatalok, miután úgy értékelik, a kormányprogram a módosítások nyomán elveszíti szociális jellegét, és még több fiatal ragad a „mamahotelben”.
2020. július 21., 17:232020. július 21., 17:23
Nem tetszik a fiataloknak az, ahogyan a nemzeti liberális párti (PNL) kormány módosítani készül az Első otthon programot. A Romániai Fiatalok Tanácsa (CTR) közleményt adott ki, amelyben megfogalmazták,
ezért az Orban-kabinetnek a végső döntés meghozatala előtt konzultálnia kell valamennyi társadalmi kategóriával, amelyek mostanáig a kedvezményes kamatozású jelzáloghitel-program haszonélvezői voltak.
Addig is azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a sürgősségi kormányrendeletet mindaddig, amíg nem sikerült azt a fiatalokra nézve megnyugtató módon rendezni.
A közlemény írói egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány negatívan érintette a fiatalok bevételeit is, holott a pandémia előtt sem álltak valami fényesen. Kijelentésük alátámasztására egy, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott adatsort idéznek, amely szerint 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt.
„Románia kormánya nem csupán figyelmen kívül hagyja a valóságot, hanem gyökeresen megváltoztatta egy olyan program filozófiáját, aminek az volt a célja, hogy a fiatalok lakásvásárlási hitelhez jussanak. A program szociális jellegét megszüntették, maga Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette ki, hogy kevesebb fiatal fog hitelhez jutni. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a hozzáállást” – szögezi le a fiatalok érdekképviselete.
Florin Cîțu pénzügyminiszter a napokban az Első otthonról Új otthonra keresztelt program kapcsán valóban úgy nyilatkozott, hogy sok fiatal nem fogja tudni megengedni magának az új előleget.
A 140 000 euróra felemelt felső határ miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Annak értékét ugyanis az eddig igen kedvezményesnek számító 5 százalékról 15 százalékra készül emelni a kormány. Ez amúgy megegyezik vagy hasonló a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióiknál alkalmazott előleggel, így a kormányprogram már semmivel sem lesz különb és kedvezményesebb.
Szakemberek szerint ez érv lehet amellett, hogy kockázatosabbnak minősülő személyeknek is adjanak kölcsönt, ám emiatt nőne az eladósodottság kockázata. Mint ahogy a 140 000 euróra felemelt felső határ azt a veszélyt hordozza magában, hogy hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások.
Amint arról korábban írtunk, az Orban-kormány nagyjából két héttel ezelőtt tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy 140 000 euróig emelje azt a határt, ameddig elmehet egy hiteligénylő, ha az Első otthon program keretében, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes feltételek mellett szeretne lakásvásárlási célra jelzáloghitelt igényelni. Igaz, Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője akkor még arról beszélt, hogy a tervek szerint az állam a hitel 80 százalékát garantálná. Az önrész pedig változatlanul 5 százalék maradhat.
Közölte egyúttal: a módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletre első olvasatban rábólintott a kormány. „Miután meglesz a törvényhozási tanács jóváhagyása, a következő kormányülésen elfogadják a végső változatot” – mondta Ionel Dancă.
A gazdasági elemzők a bejelentést követően már jelezték, hogy aggodalommal tekintenek a tervezett módosításokra, amelyektől semmi jót nem várnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve
Kordában tartotta a romániai lakásárakat az Első otthon programban rögzített 65–70 000 eurós küszöbérték – vallják a gazdasági elemzők, akik szerint az érték 140 000 euróig történő feltornászása drasztikus drágulásokat eredményezhet már rövidtávon.
Dan Bucșa, az UniCredit Bank London Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza például „abszolút biztos” abban, hogy a garancia megemelése a lakásárak növekedéséhez fog vezetni. Meglátása szerint a régió többi országától eltérően Romániában az Első otthon program 65 000 eurós plafonja kordában tartotta az árakat, de ha nő a határérték, az árak 95 000 euró irányába fognak elmozdulni.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!