
Ködbe vész a saját lakás? 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt
Az Első otthon programból alakuló Új otthonról szóló sürgősségi kormányrendelet visszavonását és széleskörű konzultációt kérnek a fiatalok, miután úgy értékelik, a kormányprogram a módosítások nyomán elveszíti szociális jellegét, és még több fiatal ragad a „mamahotelben”.
2020. július 21., 17:232020. július 21., 17:23
Nem tetszik a fiataloknak az, ahogyan a nemzeti liberális párti (PNL) kormány módosítani készül az Első otthon programot. A Romániai Fiatalok Tanácsa (CTR) közleményt adott ki, amelyben megfogalmazták,
ezért az Orban-kabinetnek a végső döntés meghozatala előtt konzultálnia kell valamennyi társadalmi kategóriával, amelyek mostanáig a kedvezményes kamatozású jelzáloghitel-program haszonélvezői voltak.
Addig is azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a sürgősségi kormányrendeletet mindaddig, amíg nem sikerült azt a fiatalokra nézve megnyugtató módon rendezni.
A közlemény írói egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány negatívan érintette a fiatalok bevételeit is, holott a pandémia előtt sem álltak valami fényesen. Kijelentésük alátámasztására egy, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott adatsort idéznek, amely szerint 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt.
„Románia kormánya nem csupán figyelmen kívül hagyja a valóságot, hanem gyökeresen megváltoztatta egy olyan program filozófiáját, aminek az volt a célja, hogy a fiatalok lakásvásárlási hitelhez jussanak. A program szociális jellegét megszüntették, maga Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette ki, hogy kevesebb fiatal fog hitelhez jutni. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a hozzáállást” – szögezi le a fiatalok érdekképviselete.
Florin Cîțu pénzügyminiszter a napokban az Első otthonról Új otthonra keresztelt program kapcsán valóban úgy nyilatkozott, hogy sok fiatal nem fogja tudni megengedni magának az új előleget.
A 140 000 euróra felemelt felső határ miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Annak értékét ugyanis az eddig igen kedvezményesnek számító 5 százalékról 15 százalékra készül emelni a kormány. Ez amúgy megegyezik vagy hasonló a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióiknál alkalmazott előleggel, így a kormányprogram már semmivel sem lesz különb és kedvezményesebb.
Szakemberek szerint ez érv lehet amellett, hogy kockázatosabbnak minősülő személyeknek is adjanak kölcsönt, ám emiatt nőne az eladósodottság kockázata. Mint ahogy a 140 000 euróra felemelt felső határ azt a veszélyt hordozza magában, hogy hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások.
Amint arról korábban írtunk, az Orban-kormány nagyjából két héttel ezelőtt tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy 140 000 euróig emelje azt a határt, ameddig elmehet egy hiteligénylő, ha az Első otthon program keretében, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes feltételek mellett szeretne lakásvásárlási célra jelzáloghitelt igényelni. Igaz, Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője akkor még arról beszélt, hogy a tervek szerint az állam a hitel 80 százalékát garantálná. Az önrész pedig változatlanul 5 százalék maradhat.
Közölte egyúttal: a módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletre első olvasatban rábólintott a kormány. „Miután meglesz a törvényhozási tanács jóváhagyása, a következő kormányülésen elfogadják a végső változatot” – mondta Ionel Dancă.
A gazdasági elemzők a bejelentést követően már jelezték, hogy aggodalommal tekintenek a tervezett módosításokra, amelyektől semmi jót nem várnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve

Kordában tartotta a romániai lakásárakat az Első otthon programban rögzített 65–70 000 eurós küszöbérték – vallják a gazdasági elemzők, akik szerint az érték 140 000 euróig történő feltornászása drasztikus drágulásokat eredményezhet már rövidtávon.
Dan Bucșa, az UniCredit Bank London Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza például „abszolút biztos” abban, hogy a garancia megemelése a lakásárak növekedéséhez fog vezetni. Meglátása szerint a régió többi országától eltérően Romániában az Első otthon program 65 000 eurós plafonja kordában tartotta az árakat, de ha nő a határérték, az árak 95 000 euró irányába fognak elmozdulni.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!