Elhalasztották görög támogatást

Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Eurogroup elnöke jelentette be tegnap Luxembourgban. Meggyőződését fejezte ki, hogy Görögország mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesüljenek a 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósításának feltételei. Görög részről korábban azt jelezték, hogy a parlament június végén hozza meg a szükséges döntéseket. Az Eurogroup tegnap hajnalban úgy határozott, megvárja ezen határozatok megszületését a hitel felszabadításához.

Juncker és Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a sajtótájékoztatón megerősítették azt is, hogy haladást értek el a miniszterek egy Görögországot segítő, következő többéves hitelprogram előkészítésében is. Ennek egyik fő kérdése, hogy milyen módon kapcsolódjon be a magánszektor, amelynek hozzájárulásához mások mellett a fő hitelező Németország ragaszkodik. Rehn közlése szerint az álláspontok az euróövezeten kívüli országok támogatásakor kidolgozott, úgynevezett bécsi kezdeményezés irányában tűnnek közeledni. E kezdeményezés keretében az érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok önkéntes alapon vállalták, hogy az érintett országoknak az adósságait lejáratkor új hitelre váltják.

A sajtótájékoztatón Olli Rehn és Juncker is méltatták Írország és Portugália konszolidációs erőfeszítéseit, amelyekről az euróövezeti találkozón szintén szó esett. A biztos hangoztatta, hogy Dublin esetében a program teljes mértékben a terveknek megfelelően zajlik, beleértve a bankokra vonatkozó szerkezetváltási és újratőkésítési lépéseket is. Portugáliában pedig különösen biztatónak mondta, hogy az új kormány valamennyi pártja is elkötelezett a nemzetközi támogatású program lefolytatása mellett.
Kitért a biztos Luxembourgban arra a kockázatra is, hogy a görög válság az euróövezet más országaira is átterjedhet. Úgy vélte, ennek elkerülése érdekében is szükség van arra, hogy Görögország teljesítse a feltételeket, az EU pedig döntsön az Athénnak szánt következő hitelrészlet folyósításáról.

Jelen volt az uniós találkozón John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi első embere is. Sajtótájékoztatóján ő úgy vélekedett, hogy amennyiben a vezető magánbankokra negatív hatást gyakorol a görög válság, azzal nő a tovaterjedés veszélye. Olli Rehn a sajtótájékoztatón megismételte azt a korábbi véleményét is, hogy az uniós tagországokban érzékelhető bizonyos reformálási fáradtság. Hangoztatta ugyanakkor annak fontosságát, hogy a tagállamok tovább haladjanak a szükséges reformok útján. n Hírösszefoglaló

Öt éve sincs már az euróövezetnek?

„Szinte biztosra vehető”, hogy az euróövezet a következő öt évben – de esetleg már 2013-ig – felbomlik, mivel a dél-európai tagállamokban olyan súlyos további kiigazító intézkedésekre lenne szükség, amelyeket a helyi lakosság már nem tűrne el, a folyamatos külső segítséget pedig mind a megsegített, mind a hitelező országok előbb-utóbb megelégelik – jósolta tegnap megjelent előrejelzésében az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint Németországnak jelenleg nincs más választása, mint a kompromisszum az újabb kisegítő csomagról most folyó tárgyalásokon. A stabil euró előnyei ugyanis túltesznek a Németország által nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében. Éppen ezért valószínűtlen, hogy az euró már rövid távon öszszeomlana. A CEBR előrejelzése szerint azonban várhatóan még további kisegítő csomagokra is szükség lesz, és ezeket már „nehéz lesz folyamatosan fizetgetni”. Az elemzés szerint „előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és vélhetően több más tagállam távozásával”. A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat „el fog jönni” – jósolták hétfői előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői.

Eközben Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere a tegnapi The Daily Telegraphban írt cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy Görögország távozása az euróövezetből most már „gyakorlatilag elkerülhetetlen”, és „minél hamarabb következik be, annál jobb”. Johnson szerint Görögország is jobban jár, ha „új gazdasági önazonosságot teremt az új drachmával”. A londoni polgármester szerint a görögök soha nem csatlakoztak volna az euróhoz, ha tudták volna, hogy ez „gazdasági függetlenségük teljes feladásával” és életszínvonaluk összeomlásával jár, és a brit adófizetők sem gondolták, hogy az EU-tagság feltétele „milliárdos váltságdíjak” kifizetése „az euró felrobbanásának megakadályozására”. Johnson szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hitelezők „töltött szőlőlevélben vagy olívaolajban” kapják vissza a Görögországnak nyújtott kölcsönöket, semmint fontban vagy euróban.