„Méltányos adóreformot” követeltek múlt heti tiltakozó akciójukon a szakszervezetek
Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"
Nicușor Dan államelnök hétfőn kora reggel találkozott az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) képviselőivel. Valamennyi érdekvédelmi szövetség vezetője bírálta a kilátásba helyezett megszorító intézkedéseket.
2025. június 16., 10:312025. június 16., 10:31
2025. június 16., 14:222025. június 16., 14:22
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője a tanácskozás elején kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag sajtóban kiszivárogtatott megszorító intézkedései elfogadhatatlanok. Az elnöki hivatal által közölt felvételek szerint Hossu leszögezte: az Alfa Kartell – de valószínűleg a többi szakszervezet is – azon a véleményen van, hogy ezek a megszorító intézkedések elfogadhatatlanok, és
Hossu az Agerpres szerint hangsúlyozta: az ilyen fontos és radikális intézkedések meghozatala előtt a szociális partnerekkel is tanácskozni kell. Elfogadhatatlannak tartja a a közszférában bevezetendő esetleges általános létszámcsökkentést az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) is, rámutatva: az elmúlt négy évben a munkaerő-felvétel kizárólag a politikai ellenőrzés alatt álló intézményekre koncentrálódott.
Nem érintik a megszorítások a tanügyi és az egészségügyi ágazatot
A politikai pártok, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselői június 20-ig közösen megvitatják a tervezett deficitcsökkentő intézkedéseket – nyilatkozta a sajtónak az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke a Nicușor Dan államfővel folytatott hétfői egyeztetés után. Bogdan Hossu beszámolója szerint a tárgyaláson az államfő arról biztosította a szakszervezeteket, hogy az oktatási és az egészségügyi rendszerre, illetve a rendvédelmi szervekre nem terjednek ki az eddig tárgyalt kiadáscsökkentő intézkedések. A többi területet érintő lépések rövid listáját június 20-ig közösen megvitatják a közös kormányzásra készülő párok, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselői. Az Alfa Kartell elnöke szerint a kormánynak június 30-ig kell az Európai Bizottság elé terjesztenie a túlzott deficit csökkentését célzó javaslatait. Azt is elmondta, hogy információi szerint ezen a héten még folytatódnak a tárgyalások a pártok között, jövő héten pedig megalakul az új kormány.
A BNS képviselői szerint a Cotroceni-palotában lezajlott tárgyaláson határozott ellenvetésüknek adtak hangot az objektív és átlátható elemzés hiányában elrendelt bércsökkentéssel és a banki tranzakciókra kivetett illetékkel kapcsolatban is.
A BNS az egyeztetéseke követően kibocsátott közleményében emlékeztetett: miután nyílt levélben nehezményezték, hogy az adóügyi módosításokról a szociális partnerek bevonása nélkül akar dönteni az államfő és az alakulóban levő kormány, Nicușor Dan megbeszélésre hívta hétfőre a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőit. Az érdekképviseleti tömb képviselői szerint „rendkívül aggasztó” a munkáltatói szövetségek távolmaradása az egyeztetésről.
A tanácskozáson a BNS küldöttsége nyolc kulcsfontosságú intézkedésre tett javaslatot az államelnöknek a költségvetési hiány fenntartható csökkentésére.
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
A szakszervezeti szövetség által javasolt intézkedések között szerepel a 2024/156-os számú sürgősségi kormányrendelet azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek korlátozzák vagy felfüggesztik a kollektív tárgyalásokat és a felek által már aláírt kollektív munkaszerződések alkalmazását, ellehetetlenítve ezáltal a szociális párbeszédet és sértve a munkavállalók jogait. Javasolják továbbá egy átfogó ellenőrzés sürgős elvégzését a közintézményekben a humán erőforrás korrekt dimenzionálása érdekében.
„Nem fogadhatjuk el az általános létszámcsökkentést a közszférában, miután az elmúlt négy évben a munkaerő-felvétel kizárólag az erős politikai ellenőrzés alatt álló intézményekre koncentrálódott” – hangsúlyozzák. Egy másik javaslat az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt mérföldkő–- az állami vállalatok teljesítménymutatóit ellenőrző hatóság létrehozása és a politikai ellenőrzés megszüntetése az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek kinevezésekor – végrehajtása. A BNS a következőket javasolta még: a román állam által fizetett kamatkiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag kidolgozása; az adóbevételek, különösen az áfa beszedésének javítása; a természetes személyek jövedelmének egységes adóügyi kezelése a feketemunka és a fantomcégek létrehozásnak visszaszorítása érdekében; a természeti erőforrások kitermelésére jogot biztosító koncessziórendszer törvényes keretének felülvizsgálata.
„Csak a szakszervezetek szakértőinek támogatásával lehet koherens és hatékony intézkedéseket javasolni a költségvetési hiány csökkentésére és az adóbeszedés hatékonyabbá tételére, elkerülve ezzel a brutális átszervezéseket és bércsökkentéseket” – szögezik le a BNS képviselői.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!