Egymilliárd forint a külhoni magyar családi vállalkozások évére

A tanácskozáson közel kétszáz külhoni magyar vállalkozó vesz részt a Kárpát-medence régióiból. 2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év a külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok.

Az államtitkár felidézte, hogy az idei tematikus évről a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén döntöttek az államtitkárság javaslatára, és lebonyolítására 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Hozzátette, ez eddig a legnagyobb forrás, és azt szeretnék, ha a gazdaságfejlesztésnek a motorjai lennének a külhoni magyar vállalkozások. Célcsoportok azok a családok, ahol két vagy több generáció dolgozik, a korábbi generáció alapította és a következő folytatja a munkát, illetve az adott generáció több tagja – házastársak, testvérek – dolgoznak a vállalkozásban.

Potápi Árpád a tervezett programelemek között említette tavasszal és ősszel Kárpát-medencei körút szervezését. Tavasszal többgenerációs családi vállalkozásokkal és külhoni magyar családi vállalkozókkal találkoznak, családi vállalkozói tréninget tartanak, ősszel ágazat-specifikus és vállalkozásfejlesztési tréningek lesznek. A tervezett programelemek között szerepel még egy kutatás is, amely fókuszcsoportos vizsgálatot, statisztikai adatelemzéseket is magában foglal. A külhoni magyar családi vállalkozók és a fiatal vállalkozók számára emellett nyári képzést is szeretnének tartani.

Potápi közölte: a külhoni magyar családi vállalkozások számára a keretösszeg 600 millió forint, a külhoni magyar fiatal vállalkozók számára 230 millió forint lesz. A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program pályázati keretösszege 525 millió forint volt, amit a nagy érdeklődésre tekintettel 600 millió forintra emeltek. Ismertetése szerint régiónként a jelentkezők mintegy 10-12 százaléka nyert, 23 mezőgazdasági vállalkozás – ebből 16 kezdő –, és 94 nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amiből 22 kezdő vállalkozás.
A pályázatok többsége a növénytermesztés, a szolgáltatóipar, a turizmus-vendéglátás, az építészet, a feldolgozóipar és az egészségügy területéről érkezett.

Potápi Árpád János kitért arra is: 2010-ben az egész magyar politikai rendszer jelentősen átalakult, több volt, mint egy kormányváltás, annál sokkal jelentősebben újult meg minden Magyarországon. Kifejtette: olyan nemzetpolitikai intézkedéseket hoztak, amelyek gyökeresen megváltoztatták az addigi nemzetpolitikát. 2014 után a gazdaság felé mozdultak el, annak jegyében, hogy segítsék a szülőföldön való boldogulást. Rámutatott: ezt gazdaságpolitikai eszközökkel tudják erősíteni. „A támogatáspolitikának nemcsak az oktatás, az egészségügy és a szociális terület felé kell irányulnia, hanem a gazdaságpolitikában is részt kell vállalnia a magyar kormánynak\" – érvelt az államtitkár, aki szerint az a cél, hogy a magyar vállalkozások és az intézményrendszer megerősödjön a Kárpát-medencében és minél több magyar gyermek szülessen.