Fotó: Archív
Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője nehezményezi, hogy az alsóházban – szerinte politikai döntés alapján – elutasították azt a kezdeményezést, miszerint a vállalkozók kompenzálhatják állami adósságaikat, ha az állam is tartozik nekik.
„A képviselőház elutasította a lehetőséget, hogy segítsen a vállalkozókon, holott valójában a cégek saját pénzéről lett volna szó” – kifogásolta Édler. A honatya kritikával illette saját alakulatát is, mondván: az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként az elmúlt húsz évben inkább a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott, és nincs felkészülve a gazdasági kihívások kezelésére.
„Az RMDSZ politikusai nem érzik, hogy egy ilyen, látszólag kis döntésnek mekkora jelentősége van a vállalkozói szféra számára” – hangoztatta a közgazdász-politikus. Édler ugyanakkor beszámolt arról, hogy a jövő héten megbeszélést folytat Emil Boc miniszterelnökkel, akinek ismerteti a közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó javaslatait.
Szerinte a kormány alárendeltségébe tartozó, közgazdá-szokból, mérnökökből álló bizottságot kell létrehozni, amely valamenynyi, nyertesnek ítélt közbeszerzésnél megvizsgálja, mennyire valósak a leszerződött árak.
| Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő még mindig fenntartja, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök balatonőszödi beszédével szemben semmilyen kifogása nincs, szerinte ugyanis „az igazságot soha nem késő bevallani”. A bihari honatya úgy véli, Emil Boc kormányfő kijelentése – miszerint a romániai gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint azt bárki gondolta volna – Gyurcsány kijelentéséhez hasonlít, „de nincs vele gond”. „Nem baj, ha az igazságot, akár a huszonötödik órában is, de kimondják” – jelentette ki Nagyváradon Lakatos. |
„Jelenleg a nyertes társaságok a valósnál két-háromszoros áron végzik az állami beruházásokat, nagyobb odafigyeléssel rengeteg pénzt lehet megtakarítani” – vélekedett Édler, aki a közbeszerzéseket ellenőrző bizottság tagjainak magas jövedelmet adna, abban az esetben azonban, ha összejátszanak az ajánlattevővel, akár 20 év börtönbüntetéssel sújtaná őket. Édler közölte azt is, hogy a képviselőház elfogadta módosító javaslatát, amelynek értelmében nem kell kötelező lakásbiztosítást kössön, aki korábban már önkéntesen biztosította ingatlanját.
Ezzel egy időben a háromszéki képviselő diszkriminatívnak nevezte, hogy a munkanélküliséget szabályozó törvényhez a parlament által elfogadott módosítás értelmében ezentúl az állam meghatározott összeggel támogatja a munkaerő-alkalmazást. Az eddigi gyakorlat szerint a vállalkozók különböző állami támogatásokban részesültek, ha például friss végzősöket, 45 év feletti munkanélkülieket vagy fogyatékosokat alkalmaztak.
Ezek a kedvezmények megmaradnak ugyan, de erre a célra az év elején meghatároznak egy keretösszeget. Édler azt kifogásolja, hogy az év első felében elfogy majd az erre szánt pénz, és féléves munkanélküliségre ítélik például a végzősöket, hiszen akik július–augusztusban fejezik be tanulmányaikat, a következő év elejéig várólistára kerülnek, hogy állami támogatással alkalmazhassák őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok