Csillagászati fizetések állami cégeknél

A kormány által összeállított, csütörtökön nyilvánosságra hozott lista értelmében a legjobban Traian Sorin Halalai keres, aki a pénzügyminisztérium képviselőjeként az Eximbank igazgatótanácsában havi bruttó 137 585 lejt visz haza. Az Eximbanknál az államnak még van egy képviselője, aki 72 598 lejt kap havonta, további három képviselőjének pedig havi 22 650 lejes juttatás jár.

A CEC-nél Radu Gheţea igazgató 121 424 lejt keres havonta, az állam képviselői közül egy személy havi 83 823 lejt, egy másik 62 075 lejt keres, három állami alkalmazottnak pedig havi 24 285 lej jár. A Román Viszontbiztosítási Alapnál a felügyelőtestület elnöke, Ioan Hidecuti havi 15 000 lejes juttatásban részesül, a testület tagjai pedig havi 10 000 lejt kapnak. Ennyi jár egyébként a Kis- és Közepes Vállalkozás Garancialapjánál is az igazgatótanácsi tagoknak.

Havi 4000 lej körüli juttatást kapnak az állam képviselői többek között az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaságnál (CNADNR), a Transgaznál, a Transelectricánál, a ROMATSA-nál, a Román Vasúttársaságnál (CFR), a Bukaresti Repülőtér-társaságnál, a Konstancai Kikötővállalatnál, a Romgaznál és az Electrocentrale Grupnál. A legtöbb havi juttatás eközben havi 1500 és 3000 lej között alakul, ekkora összeg jár az állam képviselőinek a Romarmnál, a Romfilateliánál, a Nuclearelectricánál, az Oil Ter­­minalnál, a Termoelectricánál, a Román Vízügynél vagy a Plafarnál. Egy nappal korábban a miniszterelnök ellenőrző testülete azt közölte, hogy az állami vállalatoknak az állami költségvetés számára kell bevételi forrássá válniuk, ellenkező esetben meg kell szüntetni, vagy közintézménnyé alakítani őket.

„Az állami vállalatoknak – amelyek még mindig nagy számban léteznek és a nemzetgazdaság kulcspozícióit foglalják el, gyakran akár monopolhelyzetben – az állami költségvetés számára kell bevételi forrássá válniuk, nemcsak az alkalmazottaknak, vagy az állami vállalatokkal dolgozó magáncégeknek. Amennyiben egy állami vállalat egyebet nem tesz, csak az államkasszából kapott pénzeket kezeli, ám bevételt nem hoz a költségvetésnek, meg kell azt szüntetni, vagy közintézménnyé alakítani” – fogalmaztak az intézmény Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. Leszögezték egyúttal, hogy ezeket a célokat követi a miniszterelnök ellenőrző testülete, amikor az állami vállalatokat ellenőrzi, például az Országos Befektetési Társaság (CNI) vagy a CNADNR, amelyeknél jelenleg is folyik a vizsgálat.