2010. június 18., 11:172010. június 18., 11:17
Mint mondta, országos szinten a Környezetvédelmi Operatív Program keretében született a legtöbb, szám szerint húsz olyan projekt, amelyeket már jóváhagyott az Európai Unió. A környezetvédelmi tárca 2007 és 2013 között 5,6 milliárd eurót költhet el az alapból. Az eddig megkötött húsz szerződés értéke 2,2 milliárd euró. „Viszont eddig mindössze 13 millió eurót fizettek ki a helyi hatóságok a kivitelezőknek. Tetemes összegek stagnálnak az önkormányzatok számláin” – mutatott rá a tárcavezető.
„Az Európai Unióban Románia első helyen áll az életképes, pozitív elbírálásban részesült tervek szempontjából. Viszont a lehívott, felhasznált összegek mennyisége terén sereghajtók vagyunk” – részletezte Borbély, aki szerint ez annak a három gyenge láncszemnek tudható be, amelyek akadályozzák a munka mentét. Ezek szerinte az önkormányzat, a szaktanácsadó, valamint a kivitelező. Úgy véli, a dolgok jó menete érdekében minél hamarább módosítani kell a közbeszerzési törvényt.
„Arról van szó, hogy egyes, magukat igen profinak tartó cégek állandóan megóvták a közbeszerzéseket, majd tárgyalásokat folytattak a nyertesekkel, hogy azok milyen feltételek között lépnének vissza. – magyarázta a Krónika kérdésére a módosítás lényegét Borbély László. – Indítványozzuk, hogy ezek a cégek ezután tegyenek le egy garanciát, és ha megalapozatlannak bizonyul az óvás, elveszítik azt. A másik szempont az, hogy könnyebben lehessen mellőzni a dömpingáron tett, nagyon olcsó, komolytalan ajánlatokat, és fontos az is, hogy a testület, amely az óvásokat tárgyalja, egyfajta bíróságként működjön, a döntéshozás után írhassa alá a szerződéseket”. A környezetvédelmi miniszter azt reméli, hogy a változtatásoknak köszönhetően ezután nem fordul majd elő az, ami eddig gyakran megtörtént, hogy 400–450 nap is eltelik a szerződések aláírása és a munkálat elkezdése között.
Borbély László szerint a közbeszerzési törvény módosítása mellett bizonyos intézkedési módozatokon is változtatni kell. Például károsnak tartja azt, hogy a munkálatokat csak bizonyos fázisok lezárulása után lehetett eddig elszámolni, szerinte ennek folyamatosan kellene történnie. „Például emiatt Szilágysomlyón az egy éve elvégzett víz- és csatornahálózat-fejlesztő munkálatok ellenértékét azóta sem tudták kifizetni” – példálózott a tárcavezető. Borbély László szerint annak a módját is meg kell találni, hogy megbírságolják azokat a helyi elöljárókat, akik miatt késik az európai uniós támogatásból végzett munkálatok kivitelezése.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.