Ilie Bolojan megvonta kormányzása első száz napjának mérlegét
Fotó: gov.ro
A hivatalba lépése óta eltelt 100 napban a kormány meghozta a Románia pénzügyi hitelességének visszaszerzéséhez szükséges intézkedéseket – jelentette ki pénteken a miniszterelnök. Ilie Bolojan közölte, kormánya hamarosan megtalálja az alkotmányos formát az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának betiltásához.
2025. október 03., 16:282025. október 03., 16:28
2025. október 03., 18:142025. október 03., 18:14
Ilie Bolojan sajtótájékoztató keretében vette számba az általa vezetett kabinet mandátumának első 100 napját. Mint hangsúlyozta, egy költségvetési válság közepette kezdték el a munkát, és az eddigi intézkedések nélkül most rendkívül nehéz helyzetben lenne Románia, amelynek a hatásait a polgárok is erőteljesen megéreznék. „Gyakorlatilag sikerült elkerülnünk a fizetésképtelenséget” – idézte szavait az Agerpres hírügynökség.
Bolojan hangsúlyozta, a hitelminősítő intézetek értékelései megerősítették, hogy a kormány „azt tette, amire szükség volt”. Szerinte ez fontos lépés volt az országba vetett bizalom visszaszerzéséhez, és „az emberek bizalmát is visszanyerjük azáltal, hogy elmondjuk nekik az igazat”.
Románia képes kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazotti fizetéseket az év végéig, a költségvetés-módosítást szerdán vagy csütörtökön fogják jóváhagyni, ami biztosítja a kifizetések folytonosságát jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Rámutatott, elengedhetetlenül fontosak voltak a költségvetési bevételeket és az adóbehajtás hatékonyságát növelő intézkedések, és hasonlóan fontos csökkenteni a kiadásokat. „Ugyanakkor elkezdtük megszüntetni a méltánytalanságokat, felszámolni azokat a dolgokat, amelyeket a polgárok már elviselhetetlennek tartanak és egy normálisan működő gazdaságban nem fenntarthatók” – magyarázta.
így az uniós alapokból finanszírozott projektek nagy része folytatódhat, az állami költségvetésből finanszírozottakat pedig rangsorolták, illetve azokat folytatják, amelyekhez társfinanszírozást biztosítanak a kedvezményezett helyi önkormányzatok. Beszélt a miniszterelnök a helyi közigazgatás reformjának fontosságáról is. Mint mondta, ezt még nem véglegesítették, de mindenképpen szükség van rá. „Kidolgozásakor fontos szempont a helyi közigazgatás hatékonyabbá tétele, a decentralizáció, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése, mint ahogyan a működési költségek lefaragása is” – tette hozzá Ilie Bolojan.
Decemberben állami szubvenció nélkül maradhatnak a politikai pártok
Ilie Bolojan pénteken kijelentette, ebben az évben még lesz egy költségvetés-kiigazítás, és elképzelhető, hogy decemberben már nem folyósítják az állami támogatást a politikai pártoknak. A kormányfő rámutatott, ha sikerül erre vonatkozóan konszenzusra jutni a koalícióban, az utolsó hónapban nem kapják meg az állami szubvenciót a pártok, és ez is megtakarítást jelent a büdzsének. Bolojan elismételte azon meggyőződését, hogy a politikai pártok alacsonyabb állami támogatással is működni tudnak, és véleménye szerint az állam költségeinek csökkentésére tett erőfeszítésekben a politikumnak is ki kell vennie a részét. Kiemelte ugyanakkor, hogy a reformintézkedések költségvetésre gyakorolt hatása különösen a jövő évtől lesz látható, mivel 2025-ben csak néhány hónapig alkalmazzák őket. Meglátása szerint az intézkedések eredményeként a megtakarítás a GDP körülbelül 1 százalékának fog megfelelni jövő évben.
A helyi és központi közigazgatás reformjának fontosságát hangsúlyozva a miniszterelnök megjegyezte, hamarosan meghatározzák azt az alkotmányos módot, amellyel meg lehet tiltani az állami fizetés és a nyugdíj halmozását. „Az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának betiltása fontos elem, amelyet véleményem szerint gyakorlatba kell ültetnünk. És meg fogjuk találni az alkotmányos formulát ennek megvalósításához” – jelentette ki Bolojan a miniszterelnöki mandátumának első 100 napjáról tartott beszámolójában.
Ezek az intézkedések szerinte biztosítják a kiegyensúlyozott költségvetést és a beruházások finanszírozását. Kiemelte továbbá, hogy a helyi és központi közigazgatás reformja fontos, és minél előbb meg kell valósítani. Ennek célja nem csupán a szolgáltatások minőségének javítása, hanem a költséghatékonyság növelése is, amely a költségek csökkentését és az állások számának a realitáshoz való igazítását jelenti.
A miniszterelnök szerint jelentős költségcsökkentéshez vezetne egyes hatóságok és ügynökségek, vagy dekoncentrált intézmények összevonása vagy fúziója. Bolojan a mezőgazdasági minisztériumot hozta fel példaként, amelynek minden megyében számos intézménye van, és ezek fúziója révén jelentősen csökkenne a vezetői tisztségek száma, és egy helyre kerülne az ügyfélfogadás, megkönnyítve a lakossági ügyintézést.
A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jobb adóbeszedés biztosításához fokozni kell az adócsalás elleni küzdelmet és be kell fejezni a digitalizációt. „Hiába emeltük az adókat, ha a pénzt nem szedjük be, és az nem kerül be az állami költségvetésbe. Ehhez továbbra is be kell tartanunk a pénzügyi fegyelmet, be kell fejeznünk az ANAF és a vámhatóság digitalizációját, és határozottan fel kell lépnünk az adócsalás ellen. (...) És fel kell számolnunk a feketemunkát” – hangsúlyozta Ilie Bolojan.
Sem a koalícióban, sem az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon nem hangzottak el újabb adóemelésekre vonatkozó javaslatok – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a következményeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!