A BNR jelentése szerint a román gazdaság közvetlen közel-keleti kitettsége mérsékelt, a fő kockázatot az energiaárak jelentik
Fotó: Bankingnews.ro
Nem a Közel-Kelettel folytatott kereskedelem, hanem az energiaárak emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt a román gazdaság számára a közel-keleti konfliktus elhúzódása esetén – állapítja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentése.
2026. július 08., 10:432026. július 08., 10:43
A jegybank szerint 68 700 olyan romániai vállalat működik, amely különösen érzékeny az üzemanyagok és a földgáz árának tartós emelkedésére, miközben a kockázat a beszállítói láncokon és a bankrendszeren keresztül a gazdaság egészére is átterjedhet – írja a Hotnews.ro román nyelvű hírportál.
A BNR elemzése szerint Románia közvetlen gazdasági kapcsolatai a Közel-Kelettel továbbra is korlátozottak. A 2024 szeptembere és 2025 szeptembere közötti időszakban 1455 romániai vállalat mintegy 13 milliárd lej értékben exportált árut a térség országaiba, míg 1352 cég 3,6 milliárd lej értékben importált onnan termékeket, vagyis Románia ezen a piacon nettó exportőr.
A legfontosabb exportpiacok Szaúd-Arábia, Izrael és Jordánia, míg az import elsősorban Szaúd-Arábiából, Izraelből és az Egyesült Arab Emírségekből érkezik.
A jegybank ugyanakkor rámutat: egyes vállalatok számára a közel-keleti piac meghatározó. Az exportőrök 17,3 százalékánál a térségbe irányuló értékesítés az összes árbevétel több mint egyötödét adja, míg minden tizedik exportáló cég bevételének több mint fele innen származik. A szolgáltatáskereskedelemben Románia szintén nettó exportőr: 2,2 milliárd lej értékű szolgáltatásexporttal áll szemben 1,3 milliárd lejes import, amelyben jelentős szerepet játszanak az informatikai szolgáltatások.
A BNR szerint a konfliktus gazdasági hatása elsősorban az energiaárakon keresztül érheti el Romániát. A vállalatközi tranzakciók és pénzügyi beszámolók elemzése alapján 246 ezer romániai cég vásárol jelentős mennyiségű üzemanyagot vagy földgázt, közülük pedig 68 700 vállalatnál ezek a beszerzések meghaladják az anyagjellegű működési költségek tíz százalékát.
Bár ez az aktív vállalkozások mindössze nyolc százalékát jelenti, gazdasági súlyuk jóval nagyobb: 339,2 milliárd lej árbevételt termelnek, ami az országos összes árbevétel 13 százaléka, a vállalati eszközök 21 százalékával rendelkeznek, és a munkavállalók 19 százalékát foglalkoztatják.
Jelentős a kitettség a bányászatban és a közműszektorban is.
A jegybank szerint az energiaárak emelkedése nemcsak az érintett vállalatokat sújthatja. Ezek a cégek 2024-ben 296,3 milliárd lej értékben értékesítettek termékeket és szolgáltatásokat más romániai vállalkozásoknak, miközben 248,2 milliárd lej értékben vásároltak árukat és szolgáltatásokat hazai beszállítóiktól. Emiatt a költségnövekedés a beszállítói láncokon keresztül a gazdaság számos más ágazatára is átterjedhet.
A közvetlen tulajdonosi kitettség ezzel szemben csekély. Romániában 8629 olyan vállalat működik, amelyben közel-keleti befektetők rendelkeznek többségi tulajdonnal, ezek azonban az összes vállalati árbevétel kevesebb mint egy százalékát adják.
A román bankszektor közvetlen kitettsége a közel-keleti konfliktusnak elenyésző: a térséghez köthető hitelek és betétek aránya minimális, és Romániában nincs jelentős közel-keleti tulajdonú bank sem.
A valódi kockázatot a jegybank szerint a közvetett hatások jelentik. A bankok 2026 márciusában mintegy 40 milliárd lej hitellel finanszírozták az energiaáraknak leginkább kitett vállalatokat, ami a teljes vállalati hitelállomány 18 százalékát teszi ki.
A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy ezeknek a vállalatoknak a hitelállománya egyelőre jó minőségű: a nem teljesítő hitelek aránya 4,7 százalék, ami alacsonyabb a vállalati hitelportfólió átlagánál. A Közel-Kelettel jelentős külkereskedelmet folytató cégek esetében ugyanakkor 22,3 százalékos a nem teljesítő hitelek aránya, igaz, ezt a mutatót csupán néhány vállalat gyenge teljesítménye torzítja.
A BNR összegzése szerint Románia számára a közel-keleti konfliktus legnagyobb gazdasági kockázatát nem a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok jelentik, hanem az energia- és nyersanyagárak emelkedése, valamint ennek tovagyűrűző hatásai. A végső gazdasági következmények nagyrészt attól függnek, mennyi ideig húzódik el a térségben zajló fegyveres konfliktus.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya 2024 decemberének végén 2,46 százalék volt, szemben a szeptemberi 2,54 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!