Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Romániát „nagymértékű” áramkimaradások veszélye fenyegeti az energiaimporttól való fokozott függőség miatt – kongatta meg a vészharangot az energiaügyi minisztérium. Egy kormányhatározathoz fűzött háttéranyag szerint az energiaügyi minisztérium szakértői hangsúlyozzák, hogy fennáll az országos villamosenergia-rendszer túlterhelésének valós kockázata, ami műszaki hibákhoz, áramkimaradásokhoz vagy az áramellátás hosszantartó megszakadásához vezethet.
2024. december 11., 16:482024. december 11., 16:48
A Transelectrica adatai szerint Romániának nehézséget okoz energiafogyasztásának fedezése a nap- és szélmentes időszakokban, amikor a megújuló energiaforrások (nap- és szélerőművek) nem állnak rendelkezésre. Például december 9-én, hétfőn 17 óra körül az áramfogyasztás elérte a közel 8500 MW-ot, míg a belföldi termelés mindössze 6300 MW volt. Ez azt jelentette, hogy az energiaszükséglet negyedét importból fedezték.
– figyelmeztetnek a szakemberek.
Sebastian Burduja energiaügyi minisztert a Digi24 hírcsatorna műsorában faggatták arról, hogy valóban ennyire súlyos-e a helyzet.
„A fogyasztásunkat abból kell fedeznünk, amit mi termelünk, plusz esetleg abból, amit importálunk. Igaz, hogy amikor fúj a szél, amikor süt a nap, ezek segítenek nekünk. Ugyanakkor az importra is támaszkodunk, a víztározókban lévő vízkészlet és a szénkészlet körültekintő kezelésére támaszkodva.
– fejtette ki Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter azt is kifejtette, hogy ez hosszú távon nem lenne megfelelő megoldás, mert „a strukturális és alapvető probléma az, hogy
Ráadásul a túlzott szárazság miatt az egész közép-kelet-európai régió elég magas költségekkel küzd.
„Száraz év volt, és ez hatással volt a vízenergia-termelésre, többek között Romániában is, ugyanakkor idén nem részesültünk a tavalyi szinten a szélenergia-hozzájárulásból. Ennek fényében a világ az energiát hajszolja ebben a régióban, és mivel nem integrált európai piacról van szó, az Ausztria és Szlovákia közötti, tehát az Európa közepén lévő tranzitzónák közötti összeköttetések hiánya az egész régióra árnyomást gyakorolt. Az energiabiztonság tekintetében nem szabad másoktól függenünk, és az egyetlen megoldás arra, hogy középtávon alacsonyabb legyen a számlák értéke, az új termelési kapacitásokba való beruházás” – szögezte le Sebastian Burduja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!