„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját

„Ez ugyanaz az olcsó manipuláció, mint amit az elmúlt évek összes kormányellenes tüntetésével kapcsolatban láthattunk. Amikor a románok utcára vonulnak a visszaélések ellen tiltakozva, azonnal «Kreml-pártinak» bélyegzik őket” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Az AUR elnöke szerint „a bukaresti propagandistákat” zavarja, hogy „veszítik el az ellenőrzést, és az emberek kezdik látni az igazságot”. Én, George Simion február 10-én együtt leszek azokkal a románokkal, akik részt vesznek ebben a bojkottakcióban” – tette hozzá a politikus.

Közgazdászok helytelenítik az üzletláncok elleni akciót, felhívva a figyelmet, hogy a kezdeményezők ezzel gyakorlatilag a román gazdaságnak, a romániai termelőknek tesznek keresztbe. Bírálta a román szélsőjobb alakulatok által meghirdetett bojkottot Theodor Stolojan volt miniszterelnök is, aki egyszerűen „hülyeségnek” nevezte azt.

„Călin Georgescu lemásolja a horvátországi mintát, hiszen ott ütötte fel a fejét ez a hullám, de aztán lecsengett. Romániában az elmúlt években történtek erőfeszítések az irányba, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek hazai termékek a szupermarketek polcaira, és ez sikerült” – nyilatkozta Theodor Stolojan a Digi24 hírtelevízió műsorában.

Horvátországból indult az üzletláncok elleni akció

Mint arról beszámoltunk, az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport először január végén hívta fel bojkottra az állampolgárokat Horvátországban a magas árakat alkalmazó boltok ellen. Az akció kiterjedt a többi nyugat-balkáni országokra is, ahol pénteken ismét bojkottot hirdettek a boltok ellen, miután az egy héttel ezelőtti akció a szervezők szerint a legtöbb helyen sikerrel járt.

Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a múlt hét végre a fogyasztóvédelmi szervezetek bojkottot hirdettek a szerintük irreálisan magas árszabást alkalmazó üzletek ellen. A bojkottal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az embereknek elegük van abból, hogy az európai uniós áraknál is drágábban árulnak bizonyos termékeket, főleg élelmiszereket az üzletekben. A nagy boltok elkerülését azért javasolták a fogyasztóvédelmi szervezetek, mert úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről.

korábban írtuk

A magas árak miatt hirdetnek bojkottot Romániában és Magyarországon is jelenlevő üzletláncok ellen Horvátországban

Az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat Horvátországban a magas árakat alkalmazó boltok ellen – írta a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön.

A szerbiai adóhivatal adatai szerint a január 31-i bojkott során 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletláncok, mint egy nappal korábban. Az üzletláncok azonban nem csökkentették áraikat, ezért az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet ötnapos bojkottra hívta fel az embereket, arra biztatva őket, hogy február 10. és 14. között ne vásároljanak a nagy üzletláncokban.

A kimutatások szerint viszont a bojkottot követő szombaton 11,2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az azt megelőző szombaton. A szervezők várakozása szerint Észak-Macedóniában az ismét péntekre meghirdetett bojkotthoz a korábbinál is többen csatlakoznak. Sikeres volt a bojkott Montenegróban is, ahol január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma az adóhivatal adatai szerint.

A megmozdulást Milojko Spajic miniszterelnök is támogatta, míg a montenegrói kereskedelmi kamara szerint alaptalan az akció, és árt a montenegrói gazdaságnak. Civil szervezetek ismét arra szólították fel az embereket, hogy pénteken és szombaton kerüljék el a nagy üzletláncokat. Bosznia-Hercegovinában pénteken kezdődött kétnapos akció, miután a január 31-i bojkott az adóhivatal adatai szerint nem volt sikeres, nem csökkent a boltok forgalma, sőt egy kicsivel még nőtt is az egy héttel korábbihoz képest. Az ország szövetségi kormánya nem reagált az egy héttel korábbi tiltakozásra.

A többségében bosnyákok és horvátok lakta országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése viszont közölte, ötven termék esetében befagyasztja az árakat, a szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kormánya pedig rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletekben.