Jön-megy a pénz. Spórolással, tudatos költekezéssel könnyebben átvészelhetők a nehéz időszakok
Fotó: Gábos Albin
Pénzügyi nevelés, tudatos tervezés híján bárki fokozottan sérülékennyé válhat a maihoz hasonló válsághelyzetben, dráguláshullámban. Bitai László kolozsvári pénzügyi elemzővel, a Magyar Mágnás Egyesület alapítójával, az Iránytű mindennapi pénzügyeidhez című könyv szerzőjével „túlélési” technikákról, megtakarításokról, a kölcsönfelvétel veszélyeiről, oktatási hiányosságokról, gyermekek és felnőttek pénzügyi neveléséről, a Magyar Mágnás kezdeményezés céljáról, megvalósításokról beszélgettünk.
2023. január 19., 08:522023. január 19., 08:52
Egekbe szökött infláció, energiaszámlák, törlesztőrészletek. Dráguláshullám minden téren – ezzel kell szembesülnie ma mindenkinek. A hasonló jellegű válsághelyzeteket könnyebben vészelik át azok, akik rendelkeznek valamiféle pénzügyi neveléssel. Bitai László kolozsvári pénzügyi elemzőt arról kérdeztük,
A pénzügyi nevelést szolgáló Magyar Mágnás Egyesület alapítója a Krónika megkeresésére kifejtette, amikor a Covid után „elkezdődött a pénznyomtatás”, várható volt, hogy előbb-utóbb infláció lesz a vége. „Aki nyitott szemmel járt a világban, és figyelte az eseményeket, az idejében felkészülhetett erre a helyzetre. Az árak megugrása nyilvánvalóan rontja az életminőséget sokak esetében, azt hiszem, érdemes felkészülni 2-3 nehéz évre” – jelentette ki a szakember.
Bitai László sok éven át fordított pluszidőt és -energiát erdélyi magyar fiatalok pénzügyi nevelésére
Fotó: Facebook/Pénzmágnes
Az Iránytű mindennapi pénzügyeidhez című könyv szerzője felsorolta, mit szokott javasolni azoknak, akik szorult helyzetben érzik magukat. Például le lehet mondani szükségtelen bérletekről: a kábeltévét feleslegesnek tartja (neki nincs is tévéje), telefonhoz feltöltőkártyát is lehet használni, fitneszbérlet helyett pedig kocogjunk a parkban, utcán.
Bitai László szerint érdemes átgondolni a kiadások listáját, és kiiktatni a feleslegesnek vélt dolgokat: például új cipő és ruha (vásároljunk inkább használt ruhát, mint a nyugati gazdagok közül is sokan), ne cseréljünk telefont, laptopot, hanem használjuk azt, ami van, mondjunk le a fodrászról, manikűrösről. Élelmiszer tekintetében érdemes az alapzöldségek felé fordulni és nagyobb tételben főzni otthon, amiből a munkába is lehet vinni. Talán épp most adódik egy jó lehetőség arra, hogy lemondjunk az egészségtelen termékekről is (cukros italok, chipsek, dohányzás, stb.) – tanácsolja a pénzügyi elemző.
Szintén javallott többletjövedelmet teremteni: hétvégén lehet pluszmunkát vállalni (akár takarítást, bébiszitterkedést, fűnyírást, fametszést, ásást, stb.), vagy például ha nagy a lakás és van üres szoba, városon bérbe lehet adni egy egyetemistának. „Ezeket a lépéseket mindenkinek ajánlott megtenni, még akkor is, ha pillanatnyilag nincs szorult anyagi helyzetben. Ne várjuk, míg körmünkre ég a gyertya, intézkedjünk időben” – ajánlotta Bitai László.
Számos befektetési lehetőségből válogathatunk
Fotó: 123RF
Válsághelyzetekben felértékelődik, ha valaki félretett pénzzel rendelkezik. De természetesen az lenne az ideális, ha nem élnénk fel ilyenkor megtakarításainkat. Arra a kérdésre, hogy a szakember milyen megtakarítási módozatokat, tippeket ajánl, mibe érdemes manapság kisebb-nagyobb összegeket fektetni, milyen módon, kinek a segítsége révén élhet a lehetőségekkel a hétköznapi ember, Bitai László kijelentette: megtakarítani mindig ajánlott, viszont sokan ilyen helyzetben már nem képesek rá. Be kell látni, hogy ilyenkor már nehéz takarékoskodni, és hamarabb kellett volna elkezdeni.
Ezt az elvet már régóta alkalmazzák a nyugati világban, érdemes nekünk is átvennünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Mágnás Egyesület alapítója. A megtakarítás elsődleges célja létrehozni egy vésztartalékot, amit nem befektetésre fordítunk.
„A befektetésre szánt megtakarítás esetében több lehetőség közül is lehet választani: ingatlan, arany, részvény, kötvény. Ezeknek arányára nincs általános szabály, mindenkinek az egyéni helyzete alapján kell eldönteni. Aki nem tud egyedül határozni, az kérje egy pénzügyekben jártas családtag tanácsát. Ugyanakkor ez az időszak kitűnő lehetőség elkezdeni tanulni a pénzügyekről: nagy irodalma van ennek a témának, könnyen találhat magának bárki anyagot” – ismertette Bitai László.
Bitai László (balról a második) a Pénzmágnes című vetélkedő egyik korábbi kiadásán
Fotó: Facebook/Pénzmágnes
Akit arról is kérdeztünk, érdemes-e kölcsönt felvenni, ha baj van – egyáltalán mikor érdemes-szabad eladósodni, milyen az előnyök és a kockázatok mértéke, aránya manapság egy bankhitel felvételekor. A pénzügyi szakember szerint a bajt inkább megelőzni érdemes. „Nem tudom ajánlani a hitelhez való folyamodást, mert most magasak a kamatok. A hitellel mindig óvatosan kell bánni, nemcsak a mostani nehéz időkben. Ne feledjük, hogy a hitelt vissza is kell fizetni.
– sorolta az elemző.
Fotó: Gecse Noémi
Bár a pandémia, illetve az ukrajnai háború következményei sok embert elővigyázatosságra intettek, a romániai átlagember ma is imád költekezni, fogyasztani, vásárolni. A rendszeres túlköltekezés a pénzügyi nevelés hiányáról árulkodhat. Okolható emiatt a tanügyi rendszerünk? – tettük fel a kérdést. A szakember szerint az oktatási rendszerünk sok mindenért hibáztatható, többek között ezért is.
Vannak jó kezdeményezések az oktatási rendszeren belül is, néhány tanár csodákat képes művelni, de sajnos ők inkább a kivételt képezik. Ezért minden szülő felelőssége saját gyerekét oktatni ezekről a dolgokról – válaszolta Bitai László. – Hogyan? Legkönnyebben a saját példájával, mert a gyerek mindig a szülőtől látott mintát veszi át, még akkor is, ha látszólag lázadni próbál és a másik irányba akar menni.”
A pénzügyekről már kicsi korban is tanulhatnak a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Itt felmerül a kérdés: konkrétan milyen módszerekkel nevelhetjük otthon gyermekeinket a pénzügyek tudatos kezelésére, hogyan készíthetjük fel őket már gyerekként olyan válsághelyzetek kezelésére, amelyet például manapság élünk meg mi, felnőttek. A témában könyvet is író kolozsvári szakember szerint ajánlott a gyerek korosztályának megfelelő megközelítés. „A kicsik még csak látják a pénzt, de nem érzik. Hatéves lányom például most tanulja összeadni-kivonni a pénzcímleteket, és néha bevásárlósat játszunk” – mesélte Bitai László.
ők egyedül nem választhatnak semmilyen édességet a polcról; én választok nekik, általában cukormentes édességet, miután mindig elolvasom a feliratot (és ők már meg is szokták kérdezni: azon mit ír, meg szabad venni?); ha akarnak mást, akkor becseréljük azt, ami a kosárban van egy másik cukormentes édességre; ha elkezdenek hisztizni, nem kapnak semmit. Ezért már megszokták, hogy folyamatosan le kell mondaniuk valamiről vásárlás közben” – avatott be saját nevelési módszereibe a pénzügyi szakember.
Aki szerint a nagyobbaknak (8-10 évesek) lehet minimális zsebpénzt adni – például 5 lejt egy hétre –, ami elég egyetlen valami megvásárlásához, hetente egyszer. „Semmiképpen nem látom jónak, ha minden napra pénzt kapnak édességre. Velük már lehet pénzügyi társasjátékokat játszani, ott jól el lehet magyarázni az alapokat” – jelezte Bitai László.
Kérdésünkre hozzátette, természetesen a felnőttek is bepótolhatják hiányzó pénzügyi alapismereteiket, vagy jobban elmélyedhetnek a témában. „Sokféle tanfolyam létezik, aki érdekelt a témában, annak bizonyára van miből válogatnia.
Akinek van sok ideje és türelme, az interneten találhat egész jó ingyenes videókat és anyagokat is. Ugyanakkor a témát körüljáró könyvek kínálata is bőséges, most már magyar nyelven is, elérhető áron” – tájékoztatott a pénzügyi elemző.
Fotó: Haáz Vince
Bitai László bő egy évtizeddel ezelőtt Magyar Mágnás néven olyan kezdeményezést indított, melynek célja a magyarság pénzügyi oktatása; 2011-ben egyesület is alakult. A Magyarmagnas.ro honlapon olyan ingyenes információk és befektetési tanácsok találhatók, amelyek segíteni próbálnak a pénzügyi dzsungelben való tájékozódásban. Ugyanakkor a Facebookon is jelen van a kezdeményezés.
A munkám után pedig sok éven át bejártam a kolozsvári középiskolákba tanítani a gyerekeket. Ezeket az alkalmakat Magyar Mágnás Kluboknak neveztem, azt hiszem, hasznosnak bizonyultak sok fiatal számára” – idézte fel Bitai László.
Szintén fontos megvalósítás, hogy a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) és a kolozsvári magyar főkonzulátussal közösen sikerült beindítaniuk egy pénzügyi versenyt is középiskolások számára, Pénzmágnes – kulcs a gyarapodáshoz címmel.
Fotó: Facebook/Pénzmágnes
„Ennek az eredménynek nagyon örvendek. 2011 óta gyerekek pénzügyi képzésével foglalkozom, de, a tavaly először, eldöntöttem, hogy felnőttképzéseket is fogok tartani, mert nagyon sokan igényelték tőlem. Megalkottam 2 képzést, Magyar Mágnás Alapozó és Magyar Mágnás Haladozó címmel. Ezek egynapos képzések, a célközönség pedig azok az egyének, akik fejleszteni akarják pénzügyi tudásukat, tehát nem feltétlenül vállalkozók” – ismertette a pénzügyi szakember.
Aki hangsúlyozta, ha bárkinek kérdése van pénzügyekről, elküldheti a magyarmagnas1@gmail.com e-mail-címre, a szakember pedig szívesen válaszol, ha tud. Ugyanakkor ingyenes hírlevelet is összeállít, általában havonta szokott elemzéseket kiküldeni bizonyos, általa érdekesnek vélt iparágakról vagy befektetésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!