2010. május 21., 11:112010. május 21., 11:11
A konferencia – amely pénteken is folytatódik – fő célkitűzései között szerepel, hogy a beszerzési területre újonnan került szakemberek, illetve más funkcionális területről érkező munkatársak számára átfogó, rendszerezett tudást adjon az említett terület szerepéről, legfontosabb feladatairól és kihívásairól. „A főiskola hitvallásának része a gyakorlati vezetőképzés, és most a beszerzési területen is meg szerettük volna ezt erősíteni. Úgy érezzük, hogy ez a konferencia segítség lehet a helyi vállalatok számára, mivel új beszerzési ismereteikkel komoly megtakarításokat tudnak majd megvalósítani” – nyilatkozta a Krónikának a házigazda MÜTF igazgatója, Geréb László.
A csütörtöki ünnepélyes megnyitón Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy immár a határon túlra is eljut ez a fajta képzés. Bunta Levente udvarhelyi polgármester saját élettapasztalatai alapján pozitívan értékelte, hogy a helyi vállalatok szakemberei is tovább fejleszthetik tudásukat. A Siemens Zrt. stratégiai beszerzési vezetője, Bocsárdi László Attila előadásában feltette a kérdést, hogy valójában van-e különbség a beszerzési ábécé és a rovásírás-ábécé közt.
„A válasz bizonyára a konferencia két napja alatt meg is születik erre a felvetésre, s ha már előhozódtak az ősmagyar írásjelek, miért ne lehetne rovásírás-tanfolyamot is szervezni a MÜTF-ön” – tette hozzá Szász Jenő alpolgármester, a főiskola egyik alapító tagja. A megnyitón ugyanakkor felszólalt Benedek László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság képviselője, aki beszédében kifejtette: „a szakmaiság megőrzése a tagok tudásának gyarapításában, a siker egyik kulcsa pedig a folyamatos tanulásban rejlik”.
Mint kiderült, az előadások ötvözik majd az elméleti és gyakorlati tudást, amelyek a nemzetközi trendekkel kiegészülve széles áttekintést nyújtanak a résztvevőknek a fontos és korszerű beszerzési ismeretekről és technikákról. Az összességében 18 órásra tervezett konferencián magyarországi nagyvállalatok neves képviselői tartják az előadásokat. A képzési díjként befolyt összeget pedig helyi, karitatív célra használják fel a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok