2010. május 21., 11:112010. május 21., 11:11
A konferencia – amely pénteken is folytatódik – fő célkitűzései között szerepel, hogy a beszerzési területre újonnan került szakemberek, illetve más funkcionális területről érkező munkatársak számára átfogó, rendszerezett tudást adjon az említett terület szerepéről, legfontosabb feladatairól és kihívásairól. „A főiskola hitvallásának része a gyakorlati vezetőképzés, és most a beszerzési területen is meg szerettük volna ezt erősíteni. Úgy érezzük, hogy ez a konferencia segítség lehet a helyi vállalatok számára, mivel új beszerzési ismereteikkel komoly megtakarításokat tudnak majd megvalósítani” – nyilatkozta a Krónikának a házigazda MÜTF igazgatója, Geréb László.
A csütörtöki ünnepélyes megnyitón Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy immár a határon túlra is eljut ez a fajta képzés. Bunta Levente udvarhelyi polgármester saját élettapasztalatai alapján pozitívan értékelte, hogy a helyi vállalatok szakemberei is tovább fejleszthetik tudásukat. A Siemens Zrt. stratégiai beszerzési vezetője, Bocsárdi László Attila előadásában feltette a kérdést, hogy valójában van-e különbség a beszerzési ábécé és a rovásírás-ábécé közt.
„A válasz bizonyára a konferencia két napja alatt meg is születik erre a felvetésre, s ha már előhozódtak az ősmagyar írásjelek, miért ne lehetne rovásírás-tanfolyamot is szervezni a MÜTF-ön” – tette hozzá Szász Jenő alpolgármester, a főiskola egyik alapító tagja. A megnyitón ugyanakkor felszólalt Benedek László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság képviselője, aki beszédében kifejtette: „a szakmaiság megőrzése a tagok tudásának gyarapításában, a siker egyik kulcsa pedig a folyamatos tanulásban rejlik”.
Mint kiderült, az előadások ötvözik majd az elméleti és gyakorlati tudást, amelyek a nemzetközi trendekkel kiegészülve széles áttekintést nyújtanak a résztvevőknek a fontos és korszerű beszerzési ismeretekről és technikákról. Az összességében 18 órásra tervezett konferencián magyarországi nagyvállalatok neves képviselői tartják az előadásokat. A képzési díjként befolyt összeget pedig helyi, karitatív célra használják fel a szervezők.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.