2010. augusztus 16., 09:592010. augusztus 16., 09:59
Az elmúlt 18 és fél évben összesen 59,4 millió dollár külföldi tőke érkezett Háromszékre, ami alapján az egy főre eső külföldi befektetések évi átlaga mindössze 14 dollár.
Az országos átlag, vagyis az egy főre eső közvetlen külföldi befektetések értéke csak az elmúlt esztendőben 251 dollár volt. Herman Rosner, a kamara elnöke kifejtette, Kovászna megyében közel húsz év alatt csak annyi külföldi befektetés érkezett, mint az országban egyetlen válságos esztendőben. Ugyanakkor az idei év első felében 18 százalékkal csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, így 1990 óta összesen 783 külföldi tőkéjű céget jegyeztek be.
Az első három helyen magyarországi, holland és német vállalkozások állnak. Rosner emlékeztetett, hogy a bécsi gazdasági kutatóintézet becslése szerint idén az országos befektetések értéke Romániában 25 százalékkal csökken a tavalyhoz viszonyítva, eszerint 3,5 milliárd euróra esik vissza, holott a szomszédos országokba növekvő mértékben áramlik a külföldi tőke.
A közgazdász szerint ilyen válságos körülmények között a háromszéki gazdaság egyetlen esélye a Bukarest–Brassó-autópálya és a Brassó melletti vidombáki nemzetközi repülőtér megépítése. Herman Rosner úgy véli, ki kellene használni a gyógyturizmusban, az ökologikus mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, be kellene fektetni az erdei gyümölcsök, gombák feldolgozásába és értékesítésébe.
„Kovászna megyének egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy az ország közepén fekszik, de ezt az adottságot csak úgy lehet értékesíteni, ha kiépül az infrastruktúra” – szögezte le Herman Rosner, aki partnerséget ajánl a helyi hatóságoknak, hogy a kamara nemzetközi kapcsolatait kihasználva közösen hozzák ki a háromszéki gazdaságot az „árnyékból”, ám ugyanakkor figyelmeztet, hogy külföldi befektetőket csak úgy lehet eredményesen bevonzani, ha az országnak vállalkozóbarát törvényei és adórendszere van.
Partnert keres Kovászna fürdőváros önkormányzata egy spaközpont kialakítására. Lőrincz Zsigmond polgármester elmondta, a város központjában található, kultúrháznak szánt, ám csak félig elkészült ingatlanban szeretnék létrehozni a központot. Korábban egy bukaresti cég vállalta, hogy befejezi az építkezést és szállodát alakít ki az épületben, azonban az elöljáró úgy tudja, hogy a fővárosi partner a visszalépést fontolgatja, mivel nincs pénze a munkálatok finanszírozására. Lőrincz elmondta, szeretne mielőbb a spaközpont kialakítására hazai vagy külföldi partnert találni, mivel az ingatlan állaga napról napra csak romlik, s kár lenne hagyni kárba veszni a már befektetett pénzeket.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.