2010. augusztus 16., 09:592010. augusztus 16., 09:59
Az elmúlt 18 és fél évben összesen 59,4 millió dollár külföldi tőke érkezett Háromszékre, ami alapján az egy főre eső külföldi befektetések évi átlaga mindössze 14 dollár.
Az országos átlag, vagyis az egy főre eső közvetlen külföldi befektetések értéke csak az elmúlt esztendőben 251 dollár volt. Herman Rosner, a kamara elnöke kifejtette, Kovászna megyében közel húsz év alatt csak annyi külföldi befektetés érkezett, mint az országban egyetlen válságos esztendőben. Ugyanakkor az idei év első felében 18 százalékkal csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, így 1990 óta összesen 783 külföldi tőkéjű céget jegyeztek be.
Az első három helyen magyarországi, holland és német vállalkozások állnak. Rosner emlékeztetett, hogy a bécsi gazdasági kutatóintézet becslése szerint idén az országos befektetések értéke Romániában 25 százalékkal csökken a tavalyhoz viszonyítva, eszerint 3,5 milliárd euróra esik vissza, holott a szomszédos országokba növekvő mértékben áramlik a külföldi tőke.
A közgazdász szerint ilyen válságos körülmények között a háromszéki gazdaság egyetlen esélye a Bukarest–Brassó-autópálya és a Brassó melletti vidombáki nemzetközi repülőtér megépítése. Herman Rosner úgy véli, ki kellene használni a gyógyturizmusban, az ökologikus mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, be kellene fektetni az erdei gyümölcsök, gombák feldolgozásába és értékesítésébe.
„Kovászna megyének egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy az ország közepén fekszik, de ezt az adottságot csak úgy lehet értékesíteni, ha kiépül az infrastruktúra” – szögezte le Herman Rosner, aki partnerséget ajánl a helyi hatóságoknak, hogy a kamara nemzetközi kapcsolatait kihasználva közösen hozzák ki a háromszéki gazdaságot az „árnyékból”, ám ugyanakkor figyelmeztet, hogy külföldi befektetőket csak úgy lehet eredményesen bevonzani, ha az országnak vállalkozóbarát törvényei és adórendszere van.
Partnert keres Kovászna fürdőváros önkormányzata egy spaközpont kialakítására. Lőrincz Zsigmond polgármester elmondta, a város központjában található, kultúrháznak szánt, ám csak félig elkészült ingatlanban szeretnék létrehozni a központot. Korábban egy bukaresti cég vállalta, hogy befejezi az építkezést és szállodát alakít ki az épületben, azonban az elöljáró úgy tudja, hogy a fővárosi partner a visszalépést fontolgatja, mivel nincs pénze a munkálatok finanszírozására. Lőrincz elmondta, szeretne mielőbb a spaközpont kialakítására hazai vagy külföldi partnert találni, mivel az ingatlan állaga napról napra csak romlik, s kár lenne hagyni kárba veszni a már befektetett pénzeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok