Az MVM az Európai Bizottság miatt lépett vissza a tranzakciótól, de saját megfogalmazása szerint csak ideiglenesen
Fotó: MVM
A magyar állami tulajdonú MVM visszalép az E.On romániai érdekeltségeinek a felvásárlásáról szóló tranzakciótól – nyilatkozták előbb piaci források. Később aztán az MVM is megerősítette az információt, de jelezte egyúttal, hogy a folyamat a jövőben újraindulhat, mivel a magyar vállalatot érdekli a romániai piac.
2025. szeptember 17., 13:302025. szeptember 17., 13:30
2025. szeptember 17., 13:342025. szeptember 17., 13:34
Az MVM visszalépési szándékáról az E-nergia.ro adott hírt, amely magát független újságírói terméknek nevezi, és elsősorban az üzleti közösséget és az energiapiac döntéshozóit célozza meg, másodsorban pedig az energiaágazat iránt érdeklődő nagyközönséget.
Forrásaik szerint a visszalépés oka az Európai Bizottság által az ügyletre vonatkozóan indított további vizsgálat, amely az FSR (Foreign Subsidies Regulation – külföldi támogatásokról szóló rendelet) mechanizmusán keresztül további információkat kért a magyar vállalattól a romániai ügylettel kapcsolatban.
A szakportál emlékeztet, az Európai Bizottság FSR-mechanizmusa egy 2023-as rendelet, amely felhatalmazza a brüsszeli testületet az EU belső piacát torzítható külföldi támogatások kivizsgálására. Az FSR bevezeti a nagy fúziók és felvásárlások, valamint a jelentős közbeszerzési eljárások bejelentési és jóváhagyási követelményeit az EU-ban, és felhatalmazza az EB-t, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatokat indítson az esetleges piaci torzulások ügyében. A vállalatoknak be kell jelenteniük az EU-n kívüli országoktól kapott pénzügyi hozzájárulásokat, és a Bizottság kötelező erejű határozatokat hozhat, beleértve az elidegenítés vagy a támogatások visszafizetésének kérését, hogy ezeket a torzulásokat orvosolja.
Az MVM az E-nergia.ro megkeresésére megerősítette, hogy – legalábbis egyelőre – visszalép az üzlettől, és ha a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyja a tranzakciót, újraindítja az akvizíciós folyamatot. Az MVM egyúttal azt is jelezte, hogy továbbra is nagyon érdekli a román piac.
„Közép- és Kelet-Európa energiaiparának egyik fő szereplőjeként az MVM Csoport a kezdetektől fogva az átláthatóság és a konstruktív együttműködés szellemében szorosan együttműködött az összes érintett európai és helyi hatósággal. Annak ellenére, hogy Romániában a tervezett tranzakcióhoz szükséges közvetlen külföldi befektetés (FDI) jóváhagyása kapcsán a vártnál nagyobb nehézségekkel szembesülünk, továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt megteszünk a szükséges jóváhagyás megszerzése és a tranzakció sikeres lezárása érdekében” – szögezi le a portálhoz eljuttatott választában a magyar vállalat. Azonban – teszik hozzá –,
„A folyamatot szándékunkban áll újraindítani, amint nagyobb bizonyosságot nyerünk az FDI-jóváhagyás pozitív kimenetelét illetően” – jelzik egyúttal, hangsúlyozva, hogy ez a döntés kizárólag az FSR-eljárásra vonatkozik.
„Nem jelenti azt, hogy megváltozott volna elkötelezettségünk a tranzakció iránt. Stratégiai szándékunk, hogy végrehajtsuk az akvizíciót és sikeres partnerséget alakítsunk ki az E.On-nal, változatlan marad.
Továbbra is úgy véljük, hogy a romániai energiapiac rendkívül vonzó a befektetők számára, és bízunk abban, hogy a román állam partnereként beléphetünk erre a piacra, és hogy mind a fogyasztók, mind a romániai energiaszektor végső soron profitálni fog ebből a kooperatív tulajdonosi formából” – zárul az MVM válasza.
A visszalépés és a jövőbeni tervek kapcsán a Krónika is megkereste kérdéseivel az MVM-et, amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Az E.On egyelőre nem reagált a fejleményekre.
Amint arról korábban írtunk, augusztus 20-án a román miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy az MVM által az E.On romániai ellátási üzletágának megvásárlására irányuló tranzakciót a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság (CEISD) továbbította a CSAT-nak. Ez azt követően történt, hogy
A CEISD-nek három lehetősége volt a működéséről szóló 2022/46-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében:
A vonatkozó rendelet azt is kimondja ugyanakkor, hogy a második vagy harmadik lehetőség esetén „ha a részletes vizsgálat befejezése után (...) a CEISD a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában előírt megoldások egyikét javasolja, a CEISD véleményt kér a CSAT-tól, amelyet a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül közölnek”.
Ezért az ügy a CSAT elé került, amelynek 90 napon belül döntést kell hoznia.
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT).
Egyébként – amint arról korábban is írtunk – a döntéseit konszenzusos alapon meghozó CSAT úgy fog határozni a tervezett tranzakció ügyében, hogy már nincs magyar tagja a testületnek, amióta már nem Tánczos Barna – és az RMDSZ – irányítja a pénzügyi tárcát. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a védelmi tanács – a hatalmon lévő román mainstream pártok oroszelleneségéből adódóan – sem engedélyezi az E.ON érdekeltségének MVM általi felvásárlását, holott szakértők szerint a romániai fogyasztók érdeke az, hogy olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.
A visszalépésről szóló bejelentés váratlanul érte amúgy az ügyet érdeklődéssel kísérőket, hiszen Mátrai Károly, az állami tulajdonú MVM csoport vezérigazgatója egy, a Bursa.ro román gazdasági portálnak szeptember elején adott interjúban nem is utalt hasonló lehetőségre, hanem úgy nyilatkozott: „bízunk abban, hogy a CSAT végleges döntése tükrözi majd az európai energiapiacon betöltött pozíciónkat”. Ami az orosz gázzal kapcsolatos vádaskodásokat illeti, kijelentette, hogy az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.On-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániából kitermelt gázt fog szállítani.
Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.On Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.On 68 százalékos részesedését szerezné meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.On Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jutna az E.On Asist Complet regionális szolgáltatóban. Az E.On és az MVM között létrejött üzlet értelmében a magyarországi áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplőjének romániai leányvállalata kizárólag a villamos energia és a földgázszolgáltatást, tehát a kereskedelmi tevékenységet venné át, a kritikus infrastruktúrát nem, a német óriásvállalat továbbra is megtartaná a villamosenergia-hálózatait Romániában.
A felvásárlás – amely iránt érdeklődött a román állami Romgaz földgázkitemelő, valamint az osztrák OMV kőolajipari társaság is – értékét nem hozták nyilvánosságra a felek, ugyanakkor romániai üzleti berkekben úgy tudni, hogy az MVM mintegy 200 millió eurót fizet az E.On romániai tulajdonrészéért.
emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét. Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. A politikus szerint az orosz gáz „fő magyarországi importőreként” a magyar vállalat nem szerezheti meg a Romániában közel 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező E.On Energie érdekeltségeit, és a hírszerző szolgálatok, valamint a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság elé terjesztette az MVM feltérképezését, kezdeményezve a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot.
Az energiaügyi miniszter álláspontja koalíciós feszültséghez is vezetett, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szánalmasnak nevezte, hogy a tárca közleményekkel hadakozik a tranzakció ellen. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy számos közép-európai államnak – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Csehország – az orosz gáztól való függősége immár száz éve tart.
Azóta sem a munkacsoport létrejöttéről, sem annak tevékenységéről nem hangzott el nyilvános információ. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója februárban igyekezett megnyugtatni a román kedélyeket, miszerint a magyar vállalatcsoport nem azért vásárol, hogy aztán másoknak eladja a céget, mint ahogy a bukaresti energiaügyi minisztérium megfogalmazta. Mátrai szerint az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.ON-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániában kitermelt gázt fog szállítani. Ennek ellenére a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság ellenzi a tranzakciót, holott az üzlet minden bizonnyal terítékre került Orbán Viktor idén júliusban tett bukaresti megbeszélése során is, amelyet a nem sokkal korábban hivatalba lépett Ilie Bolojannal folytatott.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Világszerte akár 6000 munkahelyet szüntethet meg a következő két évben a Heineken a sör iránti kereslet csökkenése miatt.
A szakértők szerint 2026 újabb negatív rekordokat hozhat az ingatlanfejlesztési területen, különösen az adóemelések és a lakóházak iránti kereslet folyamatos gyengülése miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy „teljes mértékben ellenzi” a 10 százalékos bércsökkentést az egészségügyi rendszerben alkalmazott, ugyanakkor támogatja a teljesítményalapú fizetést.
Nem emelkednek a gázárak 2026. április 1-jétől, ha a piacot a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően akkortól liberalizálják – vélekedik a Versenytanács alelnöke, Dan Pascu.
Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta kedden azokat a védzáradékokat, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben – közölte a testület.
A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfő este.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!