A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja

Bevezetésként felvázolta, hogy statisztikák szerint Románia még mindig a lista végén kullog az állami intézmények és közszolgáltatások digitalizációja terén, sőt, a 2022-es adatok alapján nálunk nem tapasztalható felzárkózás: a növekedés mértéke az egyik leglassúbb a vizsgált országok között. Másfelől a helyzeten az sem segít, hogy különböző vizsgálatok szerint digitális szempontból két Románia létezik: 13 millió ember internetet használ, ismeri a rendszereket és használja is, míg a lakosság másik fele egyáltalán nem tudja, hogy miről van szó.

A szakértő rámutatott, hogy

így megszabadulhatunk a sorban állástól is. Ezt követte a SIISN (Sisteme Informatice de Interes Strategic Național) létrehozása, amelynek számos alegysége van – ezek azonban nem feltétlenül könnyítették meg a vállalkozók életét.

Fekete P. P. Szilveszter arra is rámutatott, hogy ezeket a rendszereket közpénzből, uniós támogatások segítségével fejlesztették ki. Bár használatuk ingyenes, a vállalkozók mégis fizetnek érte, mivel digitális aláírást, könyvelőprogramot vásárolnak, külső szakértőt alkalmaznak, tanácsadóhoz fordulnak, és így tovább. Hozzátette, például idén február 7-én Ioan-Marcel Boloș pénzügyminiszter az e-ÁFA (e-TVA) rendszert egy minden problémát megoldó „tótumfaktumként” harangozta be, de néhány mondattal később kiderült, hogy a rendszer célja az adócsalás megakadályozása – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az adócsalások csupán kis hányada olyan jellegű, amit a rendszer valóban kiszűrhet.

Fekete P. P. Szilveszter hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a személyes véleménye: a reform miatt a könyvelők és adószakértők országszerte utcára vonultak tiltakozni, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. Hozzátette, a 2016 óta érvényben levő adótörvénykönyvet csak idén 136 módosítással egészítették ki, ami olyan jelentős szám, hogy a szakmabeliek számára is nehezen követhető.

Az előadó részletesen ismertette az elmúlt években bevezetett újításokat és rendszereket, mint az SPV, az e-számla, az e-ÁFA, a pénztárgépek összekötése, az e-Transport és társaik. Az SPV kapcsán megemlítette, hogy bár alapvetően hasznos, megkönnyíti a hatóságokkal való kommunikációt, és éjjel-nappal használható, mégis akadnak hibái. Ilyen például, hogy május 1. és május 25. között – éppen az adóbevallások leadása előtti időszakban, amikor a felhasználóknak segítségre lehet szükségük – nem elérhető az ügyfélszolgálat.

Hozzátette, a jelenlegi helyzetet tovább bonyolíthatja az a terv, miszerint jövő januártól a cégek akkor is kötelesek e-számlát kiállítani, ha magánszemélynek értékesítenek, ugyanakkor a dokumentumra nem kerülhet a személyi számuk (CNP), mert az személyes adat. Emiatt felmerült egy digitális azonosítószám megalkotásának terve minden állampolgár számára, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.

A szakember bemutatta a különböző rendszerekben elkövetett hibák és mulasztások következményeit is, például a kiszabható büntetések mértékét. Előadását egy példával zárta:

Ugyanakkor 36 500 lejes büntetést lehet felhalmozni, ha valamit véletlenül elhibázunk a folyamatban.

korábban írtuk

„A dolgok működésbe lendültek”: az ANAF bevételeivel büszkélkedik a pénzügyminiszter

Történelmi, 50 milliárd lejes bevételt ért júliusban az országos adóhatóság (ANAF) – büszkélkedett pénteken Marcel Boloş pénzügyminiszter.

korábban írtuk

A vártnál jobban muzsikált az adóhatóság: bő egy milliárddal több gyűlt be a tervezettnél Boloş szerint

Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.