Az adóhatóság ténylegesen hasznos és hatékony reformja az SPV (Spațiul Privat Virtual) nevű online rendszer bevezetése volt
Fotó: Gecse Noémi
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
2024. november 13., 20:502024. november 13., 20:50
A kolozsvári Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Adóhatósági digitalizációs körkép című rendezvénye keretében dr. Fekete P. P. Szilveszter, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, adótanácsadó igyekezett a jelenlevőket bevezetni a romániai adóhatóság, az ANAF digitalizációjának témájába. Rámutatott, hogy
Bevezetésként felvázolta, hogy statisztikák szerint Románia még mindig a lista végén kullog az állami intézmények és közszolgáltatások digitalizációja terén, sőt, a 2022-es adatok alapján nálunk nem tapasztalható felzárkózás: a növekedés mértéke az egyik leglassúbb a vizsgált országok között. Másfelől a helyzeten az sem segít, hogy különböző vizsgálatok szerint digitális szempontból két Románia létezik: 13 millió ember internetet használ, ismeri a rendszereket és használja is, míg a lakosság másik fele egyáltalán nem tudja, hogy miről van szó.
A szakértő rámutatott, hogy
így megszabadulhatunk a sorban állástól is. Ezt követte a SIISN (Sisteme Informatice de Interes Strategic Național) létrehozása, amelynek számos alegysége van – ezek azonban nem feltétlenül könnyítették meg a vállalkozók életét.
Fekete P. P. Szilveszter arra is rámutatott, hogy ezeket a rendszereket közpénzből, uniós támogatások segítségével fejlesztették ki. Bár használatuk ingyenes, a vállalkozók mégis fizetnek érte, mivel digitális aláírást, könyvelőprogramot vásárolnak, külső szakértőt alkalmaznak, tanácsadóhoz fordulnak, és így tovább. Hozzátette, például idén február 7-én Ioan-Marcel Boloș pénzügyminiszter az e-ÁFA (e-TVA) rendszert egy minden problémát megoldó „tótumfaktumként” harangozta be, de néhány mondattal később kiderült, hogy a rendszer célja az adócsalás megakadályozása – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az adócsalások csupán kis hányada olyan jellegű, amit a rendszer valóban kiszűrhet.
Fekete P. P. Szilveszter hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a személyes véleménye: a reform miatt a könyvelők és adószakértők országszerte utcára vonultak tiltakozni, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. Hozzátette, a 2016 óta érvényben levő adótörvénykönyvet csak idén 136 módosítással egészítették ki, ami olyan jelentős szám, hogy a szakmabeliek számára is nehezen követhető.
Az előadó részletesen ismertette az elmúlt években bevezetett újításokat és rendszereket, mint az SPV, az e-számla, az e-ÁFA, a pénztárgépek összekötése, az e-Transport és társaik. Az SPV kapcsán megemlítette, hogy bár alapvetően hasznos, megkönnyíti a hatóságokkal való kommunikációt, és éjjel-nappal használható, mégis akadnak hibái. Ilyen például, hogy május 1. és május 25. között – éppen az adóbevallások leadása előtti időszakban, amikor a felhasználóknak segítségre lehet szükségük – nem elérhető az ügyfélszolgálat.
Hozzátette, a jelenlegi helyzetet tovább bonyolíthatja az a terv, miszerint jövő januártól a cégek akkor is kötelesek e-számlát kiállítani, ha magánszemélynek értékesítenek, ugyanakkor a dokumentumra nem kerülhet a személyi számuk (CNP), mert az személyes adat. Emiatt felmerült egy digitális azonosítószám megalkotásának terve minden állampolgár számára, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.
A szakember bemutatta a különböző rendszerekben elkövetett hibák és mulasztások következményeit is, például a kiszabható büntetések mértékét. Előadását egy példával zárta:
Ugyanakkor 36 500 lejes büntetést lehet felhalmozni, ha valamit véletlenül elhibázunk a folyamatban.
Történelmi, 50 milliárd lejes bevételt ért júliusban az országos adóhatóság (ANAF) – büszkélkedett pénteken Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!