2010. május 25., 08:532010. május 25., 08:53
A tanfolyamot a vállalkozói szféra és különböző intézmények kérésére szervezik, a cégvezetők ugyanis be akarják ugyan tartani a vonatkozó törvényeket, de nem szeretnének felesleges dokumentumokat tartogatni. „Rengeteg magáncég rendezte be tömbházlakásba a székhelyét, és már alig van helyük az évek során felgyűlt iratok halmazától” – magyarázta Herman Rosner, aki vállalkozóként szembesült ezzel a problémával. Mint elmondta, folyamatosan felvetődik a kérdés, hogy mit lehet eldobni, mit kell megtartani és mennyi ideig, például a fizetési adatlapokat ötven évig kell archiválni.
Párhuzamosan a Kereskedelmi és Iparkamara beindított egy új szolgáltatást, a kis cégeknek tanácsot adnak az archiválásról. A kevés alkalmazottal működő kisvállalkozásoknak nem érdekük, hogy egy embert kiképezzenek az archiválásból, őket a kamara szakembere tájékoztatja, milyen dokumentumokat tartsanak meg, és mit nem. A kereskedelmi kamara elnöke szerint a tanfolyamon tanultak az előkészületben levő levéltári törvény megjelenése után is hasznosíthatók, az új jogszabály ugyanis lehetővé tenné a „magánlevéltárak” megalakítását. Az állami levéltár Kovászna megyei szakembereinek meglátása szerint ugyanis a háromszéki önkormányzatok archívumai elhanyagolt állapotban vannak, míg a csődbe ment cégek dokumentumai egyszerűen eltűntek, így az alkalmazottaik nem tudják bizonyítani az ott ledolgozott éveket.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.