Aradi ivóvízexport Békés megyébe

Amint arról beszámoltunk, a vízátvezetésről már tavaly megegyezett a két megye önkormányzata, de a jogi keret megteremtése, a szükséges engedélyek beszerzése és a műszaki kérdések tisztázása után legközelebb két év múlva folyhat romániai víz a közeli magyarországi háztartásokban.
Múlt szerdán a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a magyar kormányfő támogatja a vízátvezetés lehetőségét, és most már a vidékfejlesztési, környezetvédelmi és a külügyminisztériumok közötti kapcsolatfelvétel van hátra. A műszaki egyeztetés végett pedig pénteken Aradon találkoztak a két önkormányzat és a vízművek illetékesei. „Az Aqua Trans Mureş elnevezésű közös részvénytársaság cégbírósági bejegyzésénél tartunk – nyilatkozta kérdésünkre a tanácskozás után Nicolae Ioţcu, az Arad Megyei Tanács elnöke. – Reméljük, április közepére megkapjuk ezeket, és júniusban megkezdheti működését a közös vállalat. Az Arad Megyei Vízművek és a román állam is jól jár majd, hiszen a nyereség egy része a román vízügyi igazgatóságot illeti. De a legfontosabb, hogy ki tudjuk aknázni az Arad megye területén található természetes erőforrásokat.

A Békés megyei ivóvíz hígításának népegészségügyi célja van, és egyfajta alternatívaként jelent meg az aradi vízbázisból történő átvezetés – fejtette ki lapunknak Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. „Az Európai Unió literenként tíz mikrogrammban határozta meg az arzéntartalom egészségügyi határértékét az ivóvízben. Jelen pillanatban a Békés megyei víznyerő kutak többsége meghaladja ezt az értéket, és úgy gondoltuk, hogy nem arzénmentesítők építése a jó megoldás, hanem az, hogy Arad megyében nyert ivóvizet keverjünk a miénkhez, ezzel csökkenthetjük az arzéntartalmat” – magyarázta el az elöljáró arra a kérdésünkre, hogy miért szükséges Békés megye számára a vízimport. Farkas Zoltán hozzátette, hogy az ivóvíz eljuttatása valamelyes többletköltséggel fog járni, „de azt hiszem, az egészséges víz, ha drágább is, megéri”.

Az arzénbevitel általános csökkentése a magyarországi hatóságok célja, nem kizárólagosan az ivóvíz arzéntartalmának a csökkentése. „A Békés Megyei Vízművek ötven éve fúrt kutakból juttatja el az ivóvizet a fogyasztókhoz – magyarázta Nagy László műszaki vezérigazgató-helyettes. – Kezdetben literenként ötven mikrogramm is volt az arzéntartalom, ezt sikerült letornásznunk közel húsz mikrogrammra. De a hazai előállítású élelmiszerekben nem volt akkora az arzéntartalom, hogy káros lett volna az emberi szervezetre. Csakhogy a globalizált világ elhozta a nagyáruházak polcaira a távoli országok ételeit is, és bizonyos termékekben nagyobb az arzéntartalom, így nagyobb a bevitel, tehát nekünk is elővigyázatosabbnak kell lennünk.”

A két vízmű arra alapozta együttműködését, hogy Arad környékén megvan az a mennyiségű és minőségű víz, ami elegendő mind a két megyének, sőt marad tartalék is, jelenleg ugyanis Arad megye a vízkészlet egyharmadát használja fel. Új kutak fúrására nincs szükség, a kiépülő szállítóvezeték Simándnál juttatná át a vizet Magyarországra. „Évente nyolcmillió köbméter vizet vennénk át, és nagyjából ennyit kell nekünk is kitermelnünk és hozzáadnunk – folytatta a vezérigazgató-helyettes. – 150 ezer háztartást érint a beruházás; 130 ezer fogyasztási hellyel állunk szerződésben, de újak csatlakozását is várjuk. Azt szeretnénk, ha 2013 elején már folyna az aradi víz a Békés megyei vezetékeken.”

 Pataky Lehel Zsolt