
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után hét évvel még mindig siralmas helyzetben van a romániai munkaerőpiac: nem csak a fizetések mértéke marad el jócskán az EU-s átlagtól, de továbbra is óriási méreteket ölt a munkanélküliségi ráta.
2014. december 09., 15:222014. december 09., 15:22
Az ország mintegy 20 millió lakosára mindössze 4,8 millió hivatalos alkalmazott jut, ráadásul a munkaszerződéssel rendelkezők negyede a közszférában dolgozik, a nyugdíjasok száma ugyanakkor 400 ezerrel haladja meg az alkalmazottak számát.
A statisztikák szerint így, miközben például Magyarországon vagy Csehországban a foglalkoztatottsági ráta – a teljes lakossághoz mérten – eléri a 40–50 százalékot, Romániában ez az arány mindössze 23 százalék. A Ziarul Financiar gazdasági napilap által közölt összesítésből az is kiderül, hogy megyékre, illetve régiókra lebontva még aggasztóbb a helyzet, illetve kevesebb az esély arra, hogy néhány éven belül erős középosztály alakuljon ki.
A foglalkoztatottság mértéke csak Bukarestben, valamint Temes, Szeben és Brassó megyében haladja meg a 30 százalékot, illetve Kolozs megyében közelít ehhez az értékhez, eközben például Giurgiu, Botoşani vagy Vaslui megyében tíz lakosból mindössze egy dolgozik hivatalosan, de az alkalmazottak aránya Szilágy és Kovászna megyében is alig éri el a 20–22 százalékot.
A munkavállalók és nyugdíjasok közötti aránytalanság Teleorman megyében a legnagyobb: egy beosztott 2,3 nyugdíjast „tart el” adókból és különböző hozzájárulásokból. E tekintetben Bukarest után ugyancsak Temes megye áll a legjobban, ahol egy alkalmazottra 0,71 nyugdíjas jut, majd a sorban Szeben (0,79), Kolozs és Brassó megye (0,86) következik, ezúttal pedig Kovászna megye is helyet kapott az első tízben 1,02-es aránnyal, igaz, ez leginkább a jelentős munkanélküliségi rátának tudható be.
Bérek szempontjából is jelentős a lemaradás az egyes megyék között, de országos szinten is van még mit behozni: míg országos szinten tavaly a havi nettó átlagbér 1579 lej (körülbelül 360 euró) volt, uniós szinten az átlagfizetés 1000 euró.
A legkevesebbet, átlagosan nettó 1130 lejt a Hargita megyei munkavállalók keresik, ezt követi Bihar (1155 lej), Máramaros (1165 lej), Vaslui (1172 lej) és Kovászna megye (1179 lej).
Az ellenkező oldalon a többi kategóriában is jól teljesítő megyék szerepelnek: a nettó átlagbér Bukarestben (2304 lej), Temes (1700 lej) és Kolozs megyében (1672 lej) a legmagasabb, vagyis azokban a térségekben, ahol az elmúlt években főként az IT-szektorban és az autógyártásban hajtottak végre beruházásokat.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!