A távközlési cégek különadójának eltörlésére szólítja fel Brüsszel Magyarországot

„Magyarország esetében a bevétel egyenesen a kormány költségvetésébe jut, ami a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a vonatkozó uniós szabályozásnak” - hangoztatta Jonathan Todd, a testület szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva hozzátette: véleményük szerint emiatt közvetlen adóról van szó.

Az EU-előírások szerint „a távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható”.

Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozták meg.

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

A brüsszeli szóvivő jelezte, most kizárólag a távközlési adóról van szó, más adók ügyében nem kíván nyilatkozni.

Hozzátette, hogy természetesen a bizottság tiszteletben kívánja tartani a tagállamok önállóságát adózási kérdésekben. Arra is ügyelnie kell ugyanakkor, hogy a nemzeti szabályozások ne legyenek ellentmondásban az unióssal.

A parlament 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010. decemberében kellett megfizetni. Orbán Viktor az ezt megelőző héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.

Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük.

Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak.

A szóvivő akkor az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Bizottsági források csütörtökön jelezték, hogy a testület akkor tudna a szabályoknak megfelelő válságadóként tekinteni a magyar illetékre, ha az általánosságban sújtaná a cégeket, nem csupán a távközlési ágazatot.

A források szerint a mostani felszólítás után még mindig van lehetőség tárgyalásra, a bizottság meggyőzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak. Amennyiben azonban ez sem vezet el a probléma rendezéséhez, egyetlen megoldásnak az adó eltörlése mutatkozik.