Ács Ilonka és József a kaptárszállító kamion előtt. A vándoroltatásból és a házi értékesítésből élnek meg
Fotó: Makkay József
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
2023. december 30., 19:302023. december 30., 19:30
2023. december 30., 19:312023. december 30., 19:31
A 2023-as esztendő sok jót nem hozott a romániai mezőgazdaságnak. Az ukrajnai mezőgazdasági termékek masszív, vámmentes exportja az európai uniós – többek között a romániai – piacra nehéz helyzetbe hozta a hazai gazdatársadalmat. A korábbi évekhez képest csökkenő felvásárlási árakat legjobban a gabonatermelők sínylették meg, de több más mezőgazdasági ágazat mellett a méztermelés is nehéz helyzetben van.
A nagybani kereskedők által kínált mézfelvásárlási árak idén ősszel alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A vegyes méz kilójáért 8 lejt, a repcemézért 9 lejt, a hárs- és akácmézért 12 lejt fizettek a hordószámra mézet vásároló kereskedők, akik elsősorban külföldre szállítják a romániai mézet.
Alternatív értékesítési lehetőségként felpörögtek a helyi piacok, a háztól történő mézeladás. Se szeri, se száma az internetes fórumokon kínált méhészeti termékeknek. A méhészek többsége a kis kiszerelésű értékesítés mellett dönt. Valamennyien azt a növekvő, de még mindig szűk hazai fogyasztói tábort célozzák meg, amely a nagyáruházi kínálattal szemben kistermelőktől vásárol mézet.
A szovátai méhészbolt előtt télen-nyáron megállnak a kocsik
Fotó: Makkay József
Ez a fajta értékesítési mód azoknak kedvez, akik a korábbi évekről kiépített törzsvásárlói körrel rendelkeznek, és a táborukat lassan, de biztosan növelni tudják. Közéjük tartozik a minősített biomézet termelő szovátai Ács család is, akinek kis méhészeti boltja az Udvarhelyre tartó főút mellett található. Ács Ilonka és József vállalkozása a környék egyedüli bioméhészete, amely minden szükséges laboratóriumi vizsgálattal és igazolással rendelkezik arról, hogy betartják a biogazdálkodás feltételeit. A korábban Németországba exportált mézeik iránt azonban megcsappant az érdeklődés, miután a kivitelt lebonyolító nagybani kereskedő abba kötött bele, hogy az akácméznek a szokásosnál kevesebb a pollentartalma. A kereskedőcég idén jóval kisebb árat ígért a kiváló minőségű biomézért, a termelők azonban nem voltak hajlandóak olcsón értékesíteni.
,,Mindenben úgy járunk el mint eddig – a laboreredmények változatlanul jók –, mégsem kapjuk meg a normális árat az exportra szánt mézért sem. Idén a teljes mézmennyiséget az üzletünkből, háztól értékesítettük. Nyáron főleg turisták vásárolnak, télen zömében helyiek. Azt látjuk, hogy töretlen az érdeklődés a kiskereskedelem iránt” – magyarázza Ács József.
A szovátai termelő elismeri, hogy a kiskereskedelemben is nyomottak az árak. Hiába termelnek bevizsgált biomézet, mert nem tudnak érte többet kérni mint a konvencionális mézért. A vásárlók megnézik a pár lejes árkülönbséget is. Igazából kevés olyan vevő akad, aki számára kiemelten fontos az, hogy a termék biominőségű legyen, a többség inkább az árat nézi.
Țica Batrice tanárnő szerint a sikeres méhészkedés titka a több lábon állás
Fotó: Makkay József
Az évi vándoroltatást a Duna melletti Calafat akácosaiban kezdő Ács József hazafele jövet megáll a később virágzó Gorj és Vâlcea megyei akácosokban, és kis szerencsével itthon is kifog pár nap hordást, majd felmegy a kaptárokkal a Hargitára, a havasi méhlegelőkre. Utána következnek a Tulcea megyei hársfaerdők, a Konstanca megyei napraforgó, és a nyár végi méztermelést a székelyföldi havasi időszak zárja.
,,Egy dolog bizonyos: évről évre csökken a megtermelt méz mennyisége. Ha tíz évvel ezelőtt húsz hordó vegyes mézet termeltem, idén ennek a felével is elégedett voltam. A méhészetben nagyon érződik az időjárásváltozás, gyengébbek a családok, kevesebbet termelnek” – vonja le a következtetést a székelyföldi méhész.
Kiváló termelői mézek Siterből
Fotó: Makkay József
A Bihar megyei Siterben húsz éve méhészettel foglalkozó Țica Beatrice a környék egyik legismertebb méhésze, aki rendszeresen részt vesz a megyében szervezett mezőgazdasági termelői vásárokon, de házhoz szállítással is foglalkozik. Kiépült megrendelői hálózata a koronavírus-járvány idején értékelődött fel, amikor Nagyvárad sok családját ellátta mézzel és méhészeti termékekkel.
Țica Beatrice román nyelvtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd tanügyi és szerkesztői munkakörök után kötelezte el magát a méhészkedés mellett. Állítja, hogy soha nem bánta meg a váltást, még annak ellenére sem, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a méhészet. Az időjárás miatt egyre kevesebb a korábban jó pénzt hozó akácméz. Minden évben más-más meglepetést tartogatnak a méhészek számára a méhlegelők és a szeszélyes időjárás. Idén a hársméz húzta ki a pácból a családot, ebből a mézfajtából volt a legjobb hordás. Ma már akkor jó egy méhészeti év, ha legalább egy méhlegelő a maximumot nyújtja.
A méhészasszony szerint csak úgy lehet talpon maradni, ha az ember minden méhészeti terméket értékesít. ,,A siker titka a több lábon állás. Csak mézből nem lehet megélni. Méhcsaládokat, anyaméhet, virágport és minden mást értékesíteni kell, amire van kereslet. Ilyenformán számomra elegendő 120 méhcsalád” – foglalja össze az eredményes méhészkedés titkát Țica Beatrice.
Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!